Álom az olcsóbb alma

Föltételezhetően hiába várjuk, hogy a szüret beköszöntével olcsóbban juthassunk hozzá a magyar almához, mert a jelek szerint erre nem sok az esély. Annak, hogy eddig jól megkérték az árát, részben a tavalyi kevesebb termés volt az oka (amit a rendkívül csapadékos időjárás idézett elő), illetve az, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a román, a cseh és a szlovák érdeklődés is a magyar alma iránt, és megugrott az export. De tekintve, hogy a Közép-Európában nagy versenytársunknak számító Lengyelország almásait is komoly fagykár érte, arra számíthatunk: idén is keresett lesz az almánk a szomszédaink körében. Ráadásul a lengyel alma fakóbb színű és kevésbé ízletes is, mint a magyar. (Egyébként, ahogy a magyar almatermesztők, a lengyelek is küzdenek a növekvő szedési költségekkel. Jellemző, hogy náluk az ukránok szedik az almát, míg a lengyelek Hollandiába járnak almát szüretelni.)

Az almatermelők közös gondja az is, hogy a termesztési színvonal követelményei egyre fokozódnak, miközben sem a kereskedelem, sem a fogyasztók nem hajlandók többet adni a jobb minőségű gyümölcsért, de a termelőktől elvárják a fejlesztést. Márpedig ennek költségei igen tetemesek, igaz, ha nem üt be valami nagy katasztrófa (fagy- és jégkár), azok meg is térülnek. De ma már ezek ellen is jó eséllyel veheti föl az almáskert tulajdonosa a küzdelmet, hiszen rendelkezésre állnak olyan anyagok, eszközök, amelyek elháríthatják vagy legalább enyhítik a kárt.

A legnagyobb májusi lehűlést éppen a legtermékenyebb szabolcsi térség szenvedte el. A fölmérések szerint a megmaradt termés jó része is erősen fagycsíkos, így leginkább csak sűrítménynek lesz megfelelő. Eső után köpönyeg, mondhatnánk, ámde semmi biztosíték nincs arra, hogy az idei nagy fagykár nem ismétlődik-e meg akár jövőre is. Éppen ezért az eset nagy tanulsága, hogy bizony érdemes a jövőben igénybe venni az Országos Meteorológiai Szolgálat által működtetett, emelt díjas telefonvonalat; a szakemberek tizedfok pontossággal megadják a várható fagy mértékét a kért területre. És ha már tudja a gazda, hogy fagy várható, érdemes az ültetvényét E-vitamin és etilén-glikol keverékével permetezni. A készítmények fizikailag készítik föl a szöveteket a fagyhatásra, miként a jótékony borostyánkősav is azáltal, hogy töményíti a sejtnedvet.

De még akkor sincs veszve minden, ha beütött a fagy, mert a következő nap kijuttatott borostyánkősavas készítményekkel, nagy mikroelem tartalmú lombtrágyákkal, illetve stresszcsökkentő biostimu­lá­torokkal legalább részben helyre le­het állítani a növényt. (Mint ahogy az ilyen eredményes regeneráló kezelésre már volt is példa az idén Szabolcsban.) A jégeső ellen pedig egyszerű, noha költségigényes megoldás a jégvédő háló fölszerelése, amivel például Takács János már évek óta eredményesen védi almáskertjét Raka­mazon.

Téli alma esetében kulcskérdés a termés eltarthatósága, mégpedig minél hosszabb ideig és minél jobb minőségben. Ahol a megfelelő tárolási rendszert használják, ott javul a szedés és a betárolás hatékonysága. Föltéve, ha szigorúan betartják a betárolásra adott hét napot. De megéri szervezetten és igényesen végezni a szüretet, mert hosszú ideig és jó minőségben marad meg a termés. Így még a kényes jonatán­alma is visszakerülhet a telepíthető fajták sorába, mert e kezelési móddal áprilisig hibátlanul eltartható.