Nem lesz olcsóbb a kenyér, a hús

Csalódni fog, aki arra számított, hogy a tavalyi extrém év után az idén végre olcsóbb lesz a gabona, illetve a kenyér, pékáru. Ezt már előre tudta, aki kicsit jártas a mezőgazdaság számaiban. Ugyanis nem sok jót vetített előre, hogy a szokásos 1,1-1,2 millió hektárral szemben ebben a szezonban csak alig több mint 900 ezer hektáron került búza a földekbe. A termés így is több lett, mint a tavalyi, nagyjából 4 millió tonna, amelyet csak kincstári optimizmussal lehet bőséges termésnek nevezni – mint tette azt a kenyér ünnepének hétvégéjén az agrártárca államtitkára, Kardeván Endre. Nálunk az ötmillióhoz közelítő termés mondható jónak, az idei csak közepes. Persze a tavalyihoz képest tényleg 300 ezer tonnával több a termés, s főként több a minőségi, kenyérnek való búza. Az idén elmaradtak az esőzések, a termés 70 százalékából lisztet érdemes őrölni.

A molnárok azonban csak elvétve és kis tételben vásárolnak. Nincs elég pénzük, meg egyébként is ők arra számítanak, hogy lesz még olcsóbb is a gabona, a termelők meg kitartanak, mert azt hiszik, hogy lesz még drágább is. Volt egy kis ijedtség az aratás elején, mikor az ár tonnánként 40-43 ezer forintra csökkent, aztán gyorsan rendeződött minden, s most ismét 48-52 ezer forintot kell adni érte a piacon. E sorok írója úgy véli, hogy sem a molnárok, sem a termelők számítása nem jön be, vagyis ezt a szezont ez a nagyjából 45-50 ezer forintos búzaár fogja jellemezni.

Egyébként az idén szépen termett az árpa is: hektáronként 4 tonnát, az egész országban összesen 670 ezer tonnát. Így az idén kalászosból 4 millió tonna búza, 1,5 millió tonna egyéb gabona – árpa, rozs, tritikálé és zab – teremhetett. Ez nagyjából 5,5 millió tonna szemes termény. Ehhez szinte biztos, hogy 8 millió tonnányi kukorica társul ősszel, vagyis 13-13,5 millió tonna gabona kerül a raktárakba. Ebből azonban 7-8 millió tonnát exportálhatnak a gazdák, illetve inkább a kereskedők. Feltéve, ha lesz vevő ezért az árért. Mert az ukránok például már 40 ezer forintért is képesek ide búzát szállítani, igaz, ez inkább takarmány, semmint élelmezési minőségű. Ez viszont sokat segítene a hazai állattenyésztőkön, ugyanis azok kifogytak a tengeriből, s most 50 ezer forintos búzát és árpát kénytelenek etetni.

A tengeri bizony kifogyott: senki nem tudja, hogy a szokásosnál többet adtunk-e el külföldön, vagy eleve rossz volt a tavalyi 7 millió tonnára becsült termés felmérése. Egy biztos: ma nincs a piacon kukorica, már mind a vevők raktárában pihen. Egy tonna pedig 60 ezer forintba kerül, ami igen ritkán fordult elő – ez azt jelenti, hogy a tengeri ma 20 százalékkal drágább a búzánál.

S hogy mindez mit jelent a számok nyelvén? Egy átlagos búzatermesztő egy hektáron az idén 60-85 ezer forint hasznot ér el, kukoricánál ez várhatóan eléri 80-100 ezer forintot is. Hasonló a helyzet az aratásra váró napraforgónál és a már magtárban lévő repcénél is. Vagyis az idén nem panaszkodhat senki: aki vetett, az aratott is.

Negyedmilliós haszon egy hektárról. A legnagyobbat az idén az kaszált, aki jó időben jó talajba vetett napraforgót. A hozamok elérik e helyeken a 3-4 tonnát is. Az országos átlag 2,4-2,5 tonna körül alakulhat. Aki 4 tonnát arat, az hátradőlhet: a legnagyobb hazai felvásárló 100-105 ezer forintot fizet tonnánként, míg egy hektár művelési költsége nincs 200 ezer forint. Azaz az ilyen napraforgó akár 200 ezer forint hasznot is hozhat, melyet megfejel a 45 ezer forintos uniós területalapú támogatás.