Adóprésben az élelmiszerek

Két, áfával kapcsolatos változás is lehet jövőre. A kormányfő bő másfél hete jelentette be, hogy a mezőgazdasági termékeknél is bevezetnék a fordított fizetésű áfát – ahogy már ez működik az építőiparban, illetve már előtte a hulladékanyag-kereskedelemben. Vagyis a becslések szerint 100-150 milliárd forintnyi államkasszába be nem fizetett adó nagy része végre oda kerülhet, ahová való. Vagyis nem a feketézők zsebébe, hanem az adóhatósághoz. A gazdálkodók áfa nélküli számlát állítanak ki, az adót a vevőnek kell megfizetnie. A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla áfa nélküli, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

Vagyis nem lesz hol csalni. Legalábbis az áfa körül. Ugyanis akad bőven még terület a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, élelmiszer-kereskedelemben, ahol lehet „szakítani” egy kis eltitkolt jövedelmet. Ilyen a számla nélküli árumozgás. Ennek két formája van: az egyiknél az adott árukészlet egésze mozog számla nélkül akár egészen a fogyasztóig. Itt olyan termékek jöhetnek szóba, melyek gyorsan, néhány nap alatt a termelőtől a fogyasztóhoz kerülhetnek, így az ellenőrzés és egyben a lebukás esélye is csekély.

Akad olyan üzlet, ahol például 100 sertést vesz a kereskedő/húsfeldolgozó, de csak 25-ről készítenek számlát. Mikor jön az ellenőrzés, akkor 25 disznót kell bemutatni, ami le van „papírozva”, a többit lehet feketén értékesíteni. Aztán ott vannak az őstermelők. Itt az őstermelőkre vonatkozó speciális áfa, az úgynevezett kompenzációs felár, illetve a kedvezményes adózás ad kibúvót. A kompenzációs áfa nem 18, vagy 25 százalék, hanem annál jóval kisebb, 7, vagy12 százalékos tétel. Elég feketén megvenni egy árukészletet, aztán szerezni hozzá őstermelőtől 12 százaléknyi adót tartalmazó fiktív őstermelői számlát, majd a terményt már 25 százalékos áfával növelt értéken tovább adni, természetes már számlával, azaz kifehérítve. Így az ügyeskedő 13-19 százaléknyi hasznot ér el. Az őstermelők egy része úgy is kapcsolódik a feketegazdasághoz, hogy megegyezik a kereskedővel arról, hogy a kereskedő számla nélkül kifizeti a kompenzációs felárat az áruért és így a feketén beszerzett áru a teljes termékpályán áfafizetés nélkül menjen végig.

Az őstermelőket kihasználó ügyeskedés mértékét jellemezheti egy számadat: az évente kiadott őstermelői igazolványok – 600-900 ezer darab - számához képest csak 40-50 százaléknyi értékesítési betétlapot váltottak ki, tehát ekkora lehet a valóban gazdálkodó őstermelői tábor, a többi nagy része biztos, hogy ügyeskedő. Hogy mennyire ügyeskedhetnek egyesek elég egy friss példa: az adóhatóság augusztus végén hozott nyilvánosságra ügyet. Egy föld és termelőeszköz nélküli mezőgazdasági vállalkozás – azaz álőstermelő - kétszer akkora értékű fiktív őstermelői számlával, azaz felvásárlási jeggyel fedte le zöldség- és gyümölcs-beszerzéseit, mint amennyi bevétele származott az áru későbbi eladásából. Ezzel a valós mérleg szerinti adófizetési kötelezettségét nem teljesítette: 79,8 millió forint általános forgalmi adó, 63,5 millió forint társasági adó, és majdnem 17 millió forint különadó megfizetését mulasztotta el. Az eredetileg számla nélkül felvásárolt zöldség és gyümölcs feltehetően magánszemélyektől vagy külföldről származott. Az áfával növelt eladás után fizetendő adót a fiktív felvásárlási jegyek 12 százalékos kompenzációs felárával ellensúlyozta. Ahhoz azonban, hogy a két tétel egyenlege nulla legyen, összesen 3685 tonna áru megvásárlását kellett a hamis bizonylatokkal igazolni. Ez akkora mennyiség, aminek előállítására csak egy kisebb szövetkezet képes, nem pedig egy olyan őstermelő, akinek nincs földje és eszközparkja.

De nézzük az alapvető élelmiszerek 25 százalékos áfájának csökkentésének lehetőségét. Hogy mely termékkört és milyen mértékben érint majd, még nem tudni. Az biztos, hogy ma is létezik egy 18 százalékos termékkör, melybe például a kenyérfélék, a tej tartozik bele, a hús, a zöldség, gyümölcs, étolaj még nem. (Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) óvatos becslése szerint az összes élelmiszerforgalom 10-12 százalékát adhatja ki a feltételezett termékkör.)

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, az ÉFOSZ már 2009 tavaszán javasolta, hogy e körbe kerüljön be a a friss zöldségek és gyümölcsök, és ezek feldolgozott, tartósított termékei, tej- és tejtermékek, kenyér-, pék- és sütőipari termékek, gabonaféleségek és őrlemények (például rizs, lisztféleségek), hús- és baromfiipari termékek (például tőkehús, feldolgozott készítmények), állati és növényi alapú zsiradékok (például sertészsír, margarinok, étolajok), tojás.

Így vagy úgy, a kormány úgy tűnik komolyan számol. Számol, mert milliárdok eshetnek ki az áfa-csökkentéssel az állam bevételeiből, ugyanakkor tízmilliárdokat nyerhet a fordított áfa bevezetésével. Számolnia kell, mivel a tervezett szja-változások éppen az ország átlagnál rosszabbul kereső felét sújtja, vagyis kisebb lesz a nettó-keresetük, mint eddig. Rajtuk (is) lehetne segíteni azzal, ha a kedvezménye áfa-körbe tartozó élelmiszerek körét bővítik. Így talán egy kicsit olcsóbb hús, zöldség, étolaj kicsit csökkentheti az elégedetlenkedők számát, a megszorítások negatív hatását. Feltéve, ha nem sikerül túl jól a fordított áfa fizetés ügye, mert akkor kapásból több tíz százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek, mert megszűnik a feketén, de tegyük hozzá viszonylag olcsóbban beszerzett élelmiszerek bázisa, melyek eddig ármérséklő hatással is voltak.

Az élelmiszer-gazdaság teljes kifehérítése várat magára: már csak azért is, mert az egyik legérintettebb ágazat a feketefoglalkoztatásban. És a jövedelem eltitkolásban. Az adóhatóságnak bőven akad még munka a következő évekre.