A cukorgyár fizet az állam helyett!

Mivel a VM idei költségvetésének egy részét is zárolta a kormány, így kevesebb támogatásra van lehetőség. Ez érinti a magyar cukorrépa-termesztőket is, mivel az idei állami támogatást 800 millióval kurtították meg. A gazdálkodóknak mégsem kell várniuk a pénzre, mert a Magyar Cukor Zrt, az egyetlen, Kaposváron található gyár tulajdonosa megelőlegezi az állam helyett a támogatást. Ezt a jövő évi büdzséjéből fizeti ki a tárca. Minderről Czerván György államtitkár beszélt a Cukor és Izoglükóz Termékpálya Bizottság ülésén. Szavai szerint „2012-ben tehát 800 millió forinttal több, 2,78 milliárd forint lesz a cukorrépa-termelőknek szánt támogatás”. Ez kicsit félreérthető, mivel azt sugallja, hogy jövőre több lesz a termelők pénze, persze nem, a többlet a most az államnak hitelező cukorgyárat illeti meg.

Az ülésen természetesen szóba került a fél éve izgalmat okozó téma, vajon miként lehet ismét önellátó az ország: vagyis miként lehet ismét 300 ezer tonna cukrot előállítani itthon a jelenlegi 100-110 ezerrel szemben? A szándék világos: „Önálló cukorellátásra van szüksége Magyarországnak, ezért a tárca mindent megtesz azért, hogy a cukorrépa termelők ne veszítsék kedvüket – szögezte le Czerván.

Tudni kell, hogy az ország 2014-ig nem termelhet többet, erre az uniós szerződés kötelez minket, viszont ma már azt is tudni lehet, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) tervezetében szerepel, hogy 2015 őszétől megszűnne az EU-ban a cukorkvóta jelenlegi rendszere. Pontosabban megszűnne a cukorpiac szigorú szabályozása, megszűnne a termelési kvóta, a minimális és a referencia ár egyaránt.

Ugyanakkor az államtitkár elmondta, hogy a háttérszámítások szerint az ország számára a kedvezőbb lenne, ha a piaci liberalizáció helyett fennmaradna a kvótarendszer 2020-ig. Feltéve, ha megmaradhatnak az ehhez kapcsolt támogatások is. Hogy ezekre mekkora szükség van, azt Berki Gyula, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke érzékeltette: a nemzeti kiegészítő támogatásra azért van szükség, mert a cukorrépa-termelés költségei tetemesek. Egy hektár önköltsége 500-600 ezer forint között van helytől és gazdálkodási formától függően. A kiegészítő támogatás lényegében a termelés jövedelmezőségét biztosítja. Ha ez megszűnik, akkor nem éri meg a termesztés, vagyis alapanyag nélkül maradnának a működő és a sokak által már megálmodott új magyar cukorgyárak egyaránt.

Érdekes módon, ahogy tavasz óta szinte egyszer sem, úgy most sem említik az európai mércével is nagy termelést produkáló szabadegyházi izoglükóz gyártást. Holott ez a gyár kukoricából állít elő a cukorral szinte azonos módon használható, vagyis azt bőven helyettesítő izoglükóz előállítás növelését. A gyár félig ugyanannak az osztrák Agrananak a tulajdonában áll, mint a kaposvári cukorgyár. Az uniós szabályozás éppúgy vonatkozik rá is – kvóta stb. –, mint a répacukor-előállításra. Csakhogy kukoricát az ország olcsón állít elő, míg répát támogatás nélkül csak relatíve drágán. Egy említés történt a kérdésről az utóbbi időben: Glattfelder Béla, a Fidesz uniós parlamenti képviselője vetette fel, de eddig az agrártárca nem hozta nyilvánosan szóba.