Agrárkamara: óriási a kár, az aszály elvitte a repcét!

Augusztus vége, szeptember eleje a repce vetési ideje, csakhogy azóta szórványosan, illetve elvétve fordult elő csapadék, a magok nem, vagy csak foltokban keltek ki. Emiatt nagyon sok gazdálkodó kénytelen kitárcsázni a vetést, illetve a már hiányosan kelt növényeket. Akadnak megyék – hangzott el a Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának ülésén –, ahol az 50 százalékot is meghaladja a ki nem csírázott repceterületek aránya. A kár azért lehet jelentős, mert az országban összesen 280 ezer hektárt meghaladó területen vetettek a jól fizető növényből. (Sok szakember még nem mondott le a repcéről, szerintük egy kis eső és kedvező ősz vége még sokat segíthet a helyzeten.)

A gazdálkodók mentik a menthetőt: vagyis a napokban búzát vetnek a repce helyébe, csakhogy ne maradjon parlagon a terület. A búza vetése egyébként megkezdődött október elején a megyékben 10-40 százalékban teljesítették már a tervezett őszi búza vetését, az árpa ennél valamivel előrébb tart. Az agrárkamara szakértői szerint várható, hogy az ideihez képest jóval nagyobb területet vetnek be termelők búzával, így visszatérhet az országos vetésterület az egymillió hektárnyi, megszokott mérethez. (Meg kell jegyezni, hogy a repce helyére vetett búza sem olcsó megoldás: most tél elején, illetve jövő tavasszal egyébként a repce kikelhet, de már gyomként károsítják a helyébe vetett kultúrnövényt. Ez ellen lehet védekezni, ami megint többletköltséget jelent.)
Az aszály és meleg ugyanakkor sokat segített a kukorica és napraforgó termesztőinek. Az utóbbi évtizedekben nem volt rá példa, hogy az ország nagy részéről 13 százalék alatti víztartalommal kerüljön a kombájnból a magtárba a termés. Tehát nem kell szárítani a kukorica, napraforgó nagy részét, ami jelentős megtakarítást jelent. Az időjárás miatt maga a betakarítás is korán kezdődött és gyors ütemben haladt az elmúlt egy hónapban.

A napraforgó betakarítása tulajdonképpen befejeződött, a várható összes termés elérheti az 1,5 millió tonnát. A kukorica betakarítása megközelíti a 40 százalékot és eddig közel 3 millió tonna került a magtárakba. A szakértők 8,2 millió tonnás össztermést becsülnek.

Az árak alig mozdultak az elmúlt két hétig: a búza piaca pangott, a vevők és az eladók is kivártak. Napjainkban azonban a termelők szempontjából kedvezőtlen ármérséklődés kezdődött a nemzetközi és a hazai piacokon egyaránt. Ez 10-15 százalékos árcsökkenést jelentett a gabonafélék esetében, azonban tartja magát a repce és a napraforgó ára.

Hazánkban az aktuális termelői árak (telephelyen):
malmi búza esetében 49-50 ezer Ft/t,
takarmánybúza estében 42-43 ezer Ft/t,
takarmányárpa esetében 47-49 ezer Ft/t (árualap nincs)
takarmánykukorica esetében 41-43 ezer Ft/t
káposztarepce esetében 116-117 ezer Ft/t (fogyóban)
napraforgó esetében pedig 95-100 ezer Ft/t közelében mozognak (bonifikációval és a nélkül is értékesítenek).

A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának ülésén szóba került a hazai GMO-szennyezés is. Mint ismeretes, ez év júliusában a szakhatóságok vizsgálataik kapcsán GMO szennyezett vetőmagokra (DKC 5276; DKC 3511) bukkantak. Azokon a területeken, ahol ezekből a GMO szennyezett vetőmagokból vetettek (kb. 5000 ha), az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendelte el.
A Megyei Kormányhivatalok szakemberei által jegyzőkönyvezett területek után (puffer zónára vonatkozóan is) a Magyar Állam kártérítést fizet 360.000 forint/hektár összegben. Ezt az ügyben érintett vállalatok kifizetik: az MgSzH a megsemmisítésre kötelező határozatot kapó gazdák név és elérhetőségi adatait már át is adta az érintett vállalatok részére a kártalanítás rendezésének céljából. Javasoljuk a gazdák számára, hogy az őket felkereső céggel tárgyaljanak és állapodjanak meg. Természetesen amennyiben nem sikerül megállapodni, lehetőség van a korábban jelzett maximum 360.000 Ft kártalanítási juttatást igénybe venni. Fontos tudni, hogy kizárólag egy helyről kaphatnak kártalanítást az érintettek! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

Elhangzott, hogy félreértést okozott a megsemmisítés első részében, hogy néhányan meg sem várva a megsemmisítési határozat kézbesítését, hozzáfogtak a 400 méteres puffer zóna megsemmisítésének, holott később kiderült , hogy elég lett volna 40 métert, illetve fasor mellett 0 métert kivágni.

Az osztályülésen Kelemen István, az Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének főtitkára tartott előadást. A szakember beszámolt a cukorgyárak fokozatos bezárásának hátteréről, a termelés és termesztés felhagyása miatt adott uniós kárpótlás/támogatás mértékéről, valamint a hazai cukortermelés jelenéről és jövőjéről. Mindebből kiderült, hogy a következő évek jelentős – nem pozitív – változást hozhatnak az ágazatnak. Az EU új Közös Agrárpolitikája mai tervezete szerint ugyanis vélhetően 2016-ban megszűnik a szigorú szabályozás. Így megszűnnek a termelési kvóták, a referencia és minimum árak. Az addig hátralévő években fokozatosan szűnik meg a támogatás. Holott ma 500-600 ezer forint között van egy hektár cukorrépa termesztési költsége és a mai 40 euró körüli tonnánkénti támogatás nélkül nem érné meg répát termeszteni. Mivel ebben szerepet vállal az unó mellett a magyar állam is, a támogatások várható alakulásában tárgyalásokat kell kezdeni. A közeljövő ismerete azért is lenne fontos, mert óriási beruházásokra van szükség a termesztés során. Kelemen Úr szerint jövőre csak a cukorrépa kombájnok lecserelésére 8-10 millió eurót kellene költeniük a magyar gazdálkodóknak.
Ugyanakkor a szakértő beszámolt egy cukorrépát helyettesítő alternatív növényről is. Egy dél-amerikai növényfaj, a Stevia rebaudiana jöhetne szóba, amely a mi éghajlatunkon is termeszthető. Az említett növény édesítő képessége harmincszorosa a cukorénak. Európai termesztésével két éve kísérleteznek Franciaországban, Főtitkár Úr szerint érdemes lenne itthon is komolyan megvizsgálni e növény adta lehetőségeket.
Az osztályülésen szóba kerültek a tavaly óriási gondot okozó terményértékesítési szerződések. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdák komolyan vizsgáljanak át minden felvásárlóval, termeltetővel kötött szerződést, mert nem mindegy, hogy milyen kötelezettségeket vállalnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.