Arany, vagy föld?

Átlagáron vásárolt földet az állam: 450 millió forintért vett 500 hektárt az Őrségi nemzeti park területén. Ez a tavalyihoz képest 20 százaléknyi áremelkedést jelent, vagyis a mai világ legbiztosabb üzletének bizonyul a föld.

De mielőtt megnéznénk a részleteket, érdemes tisztázni néhány kérdést. Például azt, hogy az előző mondatokban leírtakkal szemben más a valóság. Mert arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a termőföld, nem lehet válaszolni. Ahogy arra az a felvetésre sem, hogy mennyi egy autó ára. Mert nem mindegy, hogy milyen típusú, korú, s az is fontos, hogy mire akarom használni. A földdel is ez a helyzet. Mégis vannak átlagok. A Tiszacash saját adatbázisból dolgozik. A hazai földvásárlási, bérleti szerződések nagyjából 5 százalékára rálátó cég idei adatai szerint egy etalonnak mondott 30 hektáros, átlagosan 20 aranykoronás, bérlettel legalább 5 évre hasznosításba adott szántóért az idén 950 ezer forintot fizettek. Tavaly ennél 20 százalékkal kevesebbet. Vagyis az idén nagyon szépen fialt a termőföld, mint befektetés. Mert a földet sokan ennek tekintik, s úgy tűnik igazuk van: hosszabb távon is legalább 300 százalékos árnövekedés várható, amellett, hogy 5-6 évente megduplázódik a terület értéke. Mert hiába tűnik a mostani átlagár magasnak, a nyugati országok árai a mieinknél háromszor, sőt akár tízszer is magasabbak. Ott ugyanis már kevés az eladó, megvehető agrárterület. Nálunk is elindult hasonló folyamat: egybefüggő 50-100 hektárt már szinte lehetetlen venni, de a 20 hektár is már aranyáron van. Érdemesebb két részletben megvenni a 20 hektárt, mert úgy olcsóbb. A hozadéka viszont, ha bérbe adjuk, nagyjából ugyanannyi.

De mennyi is az annyi? Mennyi földbe érdemes már befektetni?
Nagy Ferenc, a Tiszacash tulajdonosa, vezetője szerint szakmai, tehát mezőgazdasági vevő akár néhány hektárnyit is bátran vehet. Ők tudják, miért, minek vásárolnak. Egy pénzügyi befektetőnek viszont minimum 15 hektárba érdemes beszállnia, ugyanis annak bérbeadásával, annak ellenőrzésével, a használóval történő kapcsolattartással akkora a költség és a nyűg, hogy kisebb terület esetében már nem fizetődik ki. Vagyis nagyjából az idén 7-10 millió forinttal már érdemes volt beszállni a földbizniszbe. Mert üzlet ez a javából. A szakember szerint sok ügyfelük kétkezi munkás, s egy kis örökséget, az említett minimális összeget hozza és fekteti be, amit felfoghatunk nyugdíj-előtakarékoskodásként is. A föld ugyanis hasznot hoz: nem csak azzal, hogy ára folyamatosan emelkedik, jóval-jóval az infláció és a bankbetét fölötti értékben, hanem évente is. Mégpedig a bérleti díj formájában, mely az idén szintén átlagosan 20 százalékkal lett magasabb 2010-hez képest, s elérte a 35 ezer forintot hektáronként.

Vagyis aki ebben az évben 7-10 millió forintot fektetett be és vett 15 hektárt, az ebben az évben 600-800 ezer forintot kapott a bérletért. Ha minimum öt évre kötött bérszerződést, akkor ez adómentes jövedelem. És azt is tudni kell, hogy ilyen év még nem volt mostanában: a szakmai befektetők aránya elérte a pénzügyi befektetőkét, ami azt mutatja, hogy jó évet zártak a növénytermesztők, gazdászok.

Az Év Vállalkozója Díjjal a minap elismert Nagy Ferenc lapunknak elmondta, hogy évente 4 milliárd forint értékű föld adás-vételét szervezik, illetve bérlését koordinálják. A cég ebből 250 milliós bevételt ért el jutalékokból, illetve a bérelt területek hasznosításának ellenőrzéséért, szervezéséért. S a következő éveket illetően is nyugodt: úgy véli 2014 után, mikor lejár a külföldiek és a cégek földvásárlási tilalma még a mostaninál is jobban fog pörögni a földpiac.