Feltehetően „zsebszerződéses” földeket vett az állam

Nemzeti parkjaink világszínvonalúak, mégsem elég megbecsültek, ismertek – mondta Fazekas Sándor Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park és a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének közös rendezvényén. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány 450 millió forintot csoportosított át az Őrségi Nemzeti Parkhoz, hogy felvásároljon mintegy 500 hektár, feltehetően „zsebszerződéssel” érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldet.

Gazdanet2012. 01. 13. péntek2012. 01. 13.
Feltehetően „zsebszerződéses” földeket vett az állam

A vidékfejlesztési miniszter végiglátogatja nemzeti parkjainkat, hogy népszerűsítse hazánk természeti értékeit, és felhívja a figyelmet különleges szerepükre. Emellett leszögezte, hogy a magyartarka a legjelentősebb hazai fajtánk – tegyük hozzá, jóval kevesebb van belőle, mint a tejtermelés alapját adó holsten fríznek -, amelynek nemesítése, jelenlegi tenyésztése is Magyarországhoz kötődik – tért ki a Magyartarka Információs Nap egyik központi szereplőjére a miniszter. Jelentőségét mutatja, hogy a hús- és kettős hasznosítású tehénállományunk közel 50 százaléka magyartarka.

A hazai gyepterületek zöme rendkívül alacsony hozamot biztosít, ezért fontos a korszerű hasznosításuk, a gyepgazdálkodás hatékonyságának növelése. Ennek kitűnő példáját látjuk itt az Őrségben. Agrárpolitikánk egyik központi eleme, hogy helyreállítsuk az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát. Ebben a feladatban kiemelt figyelmet fordítunk a védett és az őshonos állatfajtáinkra, így például a magyartarka és a szürkemarha tartásának, tenyésztésének támogatására – emelte ki Fazekas Sándor. A magyar agrárkormányzat minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arányeltolódást mérsékelje, a megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Sorra készülnek az állattenyésztést szolgáló stratégiák – fejezte be előadását a vidékfejlesztési miniszter.

A fórumon az is elhangzott, hogy az emberek leszoktak a marhahúsfogyasztásról, a háziasszonyok ma már legfeljebb húslevest és pörköltet készítenek marhából. A Magyartarka Tenyésztési Egyesület azt is kiemelt feladatának tartja, hogy gasztronómiai tanácsadással is népszerűsítse a magyartarka húsát. Hazánkban évente alig 3 kilogramm marhahúst eszünk fejenként.

A nemzeti park igazgatója a rendezvényen bejelentette, hogy az intézmény saját állományából 33 magyartarka szarvasmarhát és 2 muraközi igavonó lovat ad át helyi gazdáknak, ezzel is ösztönözve az állattartást. Az ünnepségen először nyújtották át 6 helyi fazekasnak azt az elismerést, amely arra jogosítja őket, hogy nemzeti parki termék elnevezéssel árusítsák portékájukat.

Ezek is érdekelhetnek