Mentésre szorul az év hala

Egy éve két és félezer, most – a nagyobb médianyilvánosságnak köszönhetően – tízezernél is több szavazat döntött az év haláról – tette hozzá Harka Ákos. Megítélése szerint a Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett választás izgalmasan alakult. Az élen egymást váltogató jelöltek közül végül a széles kárász szerezte meg a győzelmet, megelőzve a lápi pócot és a harmadik helyezett szilvaorrú keszeget.

Mindhárom jelölt méltó lett volna a kitüntető címre – állapította meg az elnök. A széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a horgászok körében egyaránt ismert, és mindkét csoport szimpátiáját élvezi. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett halnak ötven éve még sűrű állományai éltek a növényekkel gazdagon benőtt holtmedrekben, csatornákban és mocsarakban, de napjainkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a Magyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász, a szomszédos Romániából pedig már gyakorlatilag eltűnt - írta az agromonitor.hu. Megritkulása a nyelvhasználatunkban is változást idézett elő. Ötven éve a kárász szó még a széles kárászt (Carassius carassius) jelentette, napjainkban viszont a mindenfelé megtalálható ezüstkárászt (Carassius gibelio). Ha az előbbiről kívánunk szólni, akkor ma már elé kell tennünk a széles jelzőt (amelyen a hal „magassága” értendő), vagy aranykárászt mondunk – fogalmazott Harka Ákos.

A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai kidolgozták a faj mesterséges szaporítását, így lehetőség van ivadékainak kihelyezésére. A haltani társaság arra biztatja a halgazdálkodókat, a kisebb-nagyobb horgászegyesületeket, hogy éljenek e lehetőséggel, és telepítsenek széles kárászt is az erre alkalmas vizeikbe. Ezzel – amellett, hogy megteremtik a mesék aranyhalának fogási esélyét – sokat tesznek a faj fennmaradásáért is – szögezte le a társaság elnöke.