Esőisten nem válaszol

Berobbant a tavasz, a földek megteltek traktorral, vetőgéppel, óriási puttonyú permetező géppel és dolgos parasztokkal. Akik estig szorgoskodnak, s az utóbbi két hétben már imádkoznak is. Kérlelik Esőistent, hogy adjon csapadékot, mert ha két hétnél tovább károsodás nélkül nem bírják az őszi vetésű növények. Melyek nagy része így is rosszul telelt: a repce fele például ki sem kelt, fagy elfagyott, az 1,1 millió hektárnyi búzából csak 220 ezer jó minőségű.

Most már a tavaszi vetésű borsó, mák, zab, tavaszi árpa sorsa is kérdés, míg az egy hónap múlva talajba kerülő kukorica, napraforgó, burgonya sorsa még jól is alakulhat. Ehhez viszont egy hetes, csendes, áztató esőre van szükség. Főleg az ország észak-nyugati részén nagy a gond, ott még hó is csak néhány centi esett. Az Alföld déli és észak-keleti részén egyelőre nincs vész. Ugyanakkor Veszprém megyében akadnak területek, ahol eddig ebben az évben csak 13-19 milliméter csapadék volt, Hajdú-Bihar megyében egy havi 80-150 milliméter eső hiányzik.

Ráadásul a tavasz végén szokásos mostani meleg és a szeles idő tovább és gyorsabban szárítja a földet a szokásosnál, amelynek a tavaly őszi évszázados aszály után nincs víztartaléka. A növények állapota, a kilátások miatt egyes felvásárlók már keresik a termelőket, s igyekeznek előre lekötni a terményt. Így főleg a repcetermesztők kapnak ajánlatot, de a búzával foglalkozó gazdákat is felkeresték már, igaz csak 45-46 ezer forintos tonnánkénti ajánlattal, ami alacsonyabb a tavalyi árnál.

Most jön elő a fagy hatása: a szőlészek, gyümölcstermesztők a napokban szembesülnek a fagyok hatásával. Általában elmondható, hogy a síkvidéki ültetvények károsodtak, akad kajszi, ahol 50-70 százaléknyi az elfagyás –, míg a magasabban lévő, domb-, vagy hegyvidéki szőlők átvészelték a mínuszokat.