Ezért olcsóbb a holland paradicsom

35 százalékkal növekedtek idén a zöldségtermesztők költségei, ezért többen inkább visszaadják az őstermelői igazolványukat – hangzott el a Kossuth Rádióban. Sokan csökkentik kertészetük méretét, de akadnak, akik abba is hagyják a munkát.
Román Istvánné és férje 33 éve foglalkozik fóliás zöldségtermesztéssel Kerecsenden. A sátrakban paradicsomot, paprikát termesztenek. Amióta azonban megjelentek a külföldről behozott olcsó zöldségek, a költségeiket is csak alig fedezi, amit el tudnak adni. A három fóliasátorból egyet lebontanak, a kert végén mázsaszám rohad a komposztra dobott eladatlan zöldség.

Mindennek emelkedik az ára, a gázé, a vetőmagé, a növényvédő szereké, miközben csak áremelés nélkül vagy a korábbinál is alacsonyabb áron tudják eladni a zöldséget – mondta termelő, hozzátéve: azért lehet Hollandiából fillérekért behozni a paradicsomot, mert ott „a gáz is fillérekbe kerül”, míg idehaza még a lakossági gázárnál is többet fizet, ha valaki így fűti a fóliasátrat. Elkeseredve megjegyezte, az őstermelő még munkanélkülire sem mehet el.

Több zöldségtermelő csökkenti kertészete méretét, de vannak, akik fel is hagynak a munkával – mondta a Kossuth Rádiónak Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára. Pedig – folytatta – Európában nő a termesztő területek, növényházak nagysága, a Nyugaton végrehajtott technológiai fejlesztések miatt pedig egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek a magyar termelők. Példaként említette, hogy Bécs környékén az összes primőr árut a bécsi fóliások előállítják elő, a fejlesztések révén a 7 hektáros fóliás területen 36 ember dolgozik egész évben. Az Észak-Afrikából érkező árudömpingre egyébként ők is panaszkodnak az árlenyomó hatás miatt – tette hozzá.