Hihetetlen: Ausztriában is tarolnak az agrároligarchák!

Hans Weiss tényfeltáró újságíró könyve szerint Ausztriában a Közös agrárpolitika támogatásait a fenntarthatatlan nagyipari gazdálkodást folytató agrárlobbi és az elit viszi el. A szegények fizetik, a kisgazdák pedig tönkremennek - írja a pogi.blog.fn.hu. „Az osztrák mezőgazdaság fekete könyve” címmel jelentetett meg 2010 végén könyvet Hans Weiss, a híres osztrák tényfeltáró újságíró. A mű egyik oldalról keresztmetszete az osztrák társadalomnak és az azon belül szétterjedten jelen lévő korrupciónak, másik oldalról pedig állatorvosi lova egy ország példáján keresztül bemutatva az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikájának (KAP), ahogy az a valóságban működik. Mivel Magyarországon pont az elmúlt időszakban került a lobbikkal terhelt mezőgazdasági támogatások rendszere az érdeklődés központjába Ángyán József lemondása kapcsán, érdekes lehet a megkutatott osztrák példára egy pillantást vetni.

Weiss példákon keresztül illusztrálja a ma már széles körben ismert tényt, hogy a KAP olyan dúsgazdag földtulajdonosoknak ad számukra egyáltalán nem nélkülözhetetlen támogatásokat, mint Wolfgang Porsche (sportautó), Dietrich Mateschitz (feltaláló, Red Bull), Julius Meinl (bankcsoport). Weiss adatai szerint 2008-ban 2,2 milliárd euró agrártámogatást osztottak szét Ausztriában. Ebből 1,3 milliárd jött Brüsszelből, a többi osztrák társfinanszírozás, de nettó értelemben a teljes összeget az osztrák adófizetők adták össze, hiszen Ausztria nettó befizető a közösségi költségvetésbe. A világszerte ismert kis osztrák hegyi gazdálkodók ennek a pénznek csak az ötödét kapták meg. A többit elvitték a nagygazdák, a szupergazdagok, az arisztokrata nagybirtokosok, politikusok, köztisztviselők és családjaik… Azaz a teljes folyamatot tekintve a KAP Ausztriában egy hihetetlen mértékű pénzügyi transzfer a szegényektől a gazdagok felé.

Szintén jelentős jövedelmet húz a KAP-ból Ausztriában a Rauch nevű gyümölcslé gyártó Weiss szerint. 2008-ban a lista tetején állt, 10 millió eurónyi agrártámogatással, ami több mint Voralberg tartomány összes kistermelőjének juttatása összesítve. (Weiss megemlíti, hogy a Rauch Magyarországon is hozzájut KAP-os támogatásokhoz.) A tulajdonos Rauch család közben a 300-400 millióra becsült magánvagyonát adóelkerülési okokból magánalapítványokban tartja.
A Sandoz nevű gyógyszeripari cég, a 2007-ben 5,5 milliárd eurós profitot termelő Novartis világcég egyik leányvállalata 2008-ban 350 000 eurónyi agrártámogatást kapott Ausztriában. A Hofer nevű diszkontszupermarket hálózat 140 000 eurónyi támogatást kapott, miközben maga szűkíti a kisgazdálkodók megélhetését azáltal, hogy lefelé nyomja beszerzési árait. Szintén kap támogatást a Kraft Foods, a Haribo, vagy a kevésbé ismert holland Nidera cég.

Külön foglalkozik Weiss a Raifeissen csoporttal, amely Ausztria legnagyobb holdingja. Az egykori mezőgazdasági szövetkezet ma már a bankszektortól a biztosítási szektoron át az élelmiszeriparig sok területen érdekelt. Weiss magyarázata szerint miközben ma már gyakorlatilag bankként működik, közben élvezi korábbi agrárszövetkezeti státuszát.

Többek között ezért lehetséges az, hogy a Raiffeisen bank Ausztriában 2006 és 2008 között 1,9 milliárd eurós jövedelme után mindösszesen 19 millió euró adót fizetett. Ez egyetlen százalék, miközben az osztrák társasági nyereségadó 25%. (Az élesen kritizált Raifeissen csoport nem reagált a könyvre. Az osztrák média nagy része is agyonhallgatta a céggel kapcsolatos állításokat, nagyobb port érdekes módon a német sajtóban kavart! A könyv többi részét az osztrák sajtó is ízekre szedte – kivéve a Kronen Zeitung. Talán mert annak tulajdonosa is 130 000 euró agrártámogatásban részesül évente.)
A rendszer működéséről mindez idáig azért tudtunk keveset, mert egyrészt rendkívül komplex és bürokratikus másrészt pedig kivételek és különleges szabályok tömkelege teszi áttekinthetetlenné. Az unió sokat hangoztatott céljaival szemben a KAP működése társadalmilag igazságtalan újraelosztást eredményez, biológialiag pedig az ipari jellegű, nagy gazdaságokra építő, fenntarthatatlan mezőgazdasági formát támogatja. Nem meglepő módon Ausztriában a termelők száma folyamatosan csökken. 1951-ben még 430 ezer termelő élt az országban, 2010-ben már csak 160-170 ezer. Természetesen mindezt a fogyást nem lehet a KAP számlájára írni, hiszen Ausztria a kezdeti időszakban még nem volt az Európai Közösségek tagja. Ám a KAP jelenlegi formájában pontosan azokat a káros folyamatokat gyorsította fel, amelyek a mezőgazdaság nagyipari jellegű, perverz jövedelemáramlást jelentő átalakulását jellemezték.
Érdekes módon a megmaradt gazdák maguk is külön elbírálásban részesülnek. Összesen 3-4 ezer fizet közöttük egyáltalán személyi jövedelemadót. (Magyarországon több százezer őstermelőnek nincs is számlaadási kötelezettsége!) Ráadásul ezt is a földterület után, és nem pedig bevétel vagy profitarányosan, azaz ha a valódi nyereségesség lenne az adózás alapja, akkor a nagytermelők sokkal magasabb adókat fizetnének.

http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=175045&bejcim=Agrarkorrupcio_Ausztriaban&todo=/