Malacuk van, dolgozhatnak!

- Nagyon örültem a lehetőségnek, hiszen ötvenkilenc éves leszek és nem nagyon találni munkát - engedett be a kapun Fábián István, aki a szoljon.hu-nak megmutatta: minden készen áll a sertések fogadására. - Mindig volt malacunk, évtizedekig dolgoztam az állattenyésztésben. Ez az ól négykutricás fiaztató volt, tizenkét kocát tudtam benne forgatni hármas turnusokban. Évekkel ezelőtt hivatásszerűen foglalkozott a családunk sertésekkel, ötven-hetven kocát tartottunk a gazdasági épületben. Mivel már nem gazdaságos, csak néhányat tartunk, azért, hogy ne álljon üresen az épület. Van gyakorlatom a sertéstartásban, tudok tanácsot adni a programban részt vevő más személyeknek. Hiszen a sikeresség érdekében össze kell tartanunk - tette hozzá.

- Itt lesznek a kismalacok, ha megnőnek, átkerülnek a másik két ólba, majd azokat is kimeszeljük - vezetett Kalmár Istvánné az udvar hátsó részébe. - Értek az állatokhoz, húsz évig neveltem jószágot, fiaztattam is. Nagy segítség ez a lehetőség a családnak. Négy gyermekem van, legalább tíz éve vagyok itthon, leszázalékoltként nem találtam munkát. Ennek a programnak köszönhetően év végéig bejelentett munkaviszonyom van, és a tíz hízóból egyet megtarthatunk - újságolta.

A hizlalásból származó mennyiség egy része (tíz százaléka), az érdekeltség biztosítása miatt a hizlalóké, másik részét a lakosság részére értékesítik, tudtuk meg Gyarmati Zsolttól, a program koordinátorától is. A piaci értékesítésre szánt sertésekből származó bevételt részben a következő csapat hízósertés megvásárlására, részben vágópont építésére fordítják a helyiek.

- Ebben a programban négyszáz sertés felnevelését tervezzük idén két ütemben - folytatta Gyarmati Zsolt. - Több mint háromszáz, bérpótló juttatásban részesülő pályázó közül választottuk ki azt a huszonkét személyt, akikre a malacok felnevelését bízzuk. A sertéstartás folyamatos tevékenységet és lelkiismeretes hozzáállást igénylő foglalkozás. A beszerzést és értékesítést az önkormányzat végzi - tette hozzá.

- Túrkevén a hetvenes, nyolcvanas években a házi sertéstartás fénykorát élte - számolt be dr. Szabó Zoltán polgármester - Gyakorlatilag minden háztartás megtermelte a maga számára szükséges húsalapanyagot, ezen felül keresetkiegészítésként is szolgált a fogyasztáson felüli mennyiség. Az így kialakult házi sertéstartás hagyományait felélesztve, a meglévő, még használható kapacitást és szaktudást kihasználva indítottuk ezt a programot. Hiszen legszívesebben mi is, mint a legtöbben, a saját hízóinkat látnánk a tányérunkon. Jelenleg is megvannak még a lakossági sertéstartásra alkalmas ólak, helyiségek, nagyrészt teljesen kihasználatlanul. A megtermelt húsmennyiséget részben a közétkeztetésben (idősek otthona, helyi szakközépiskola konyhája) kívánjuk felhasználni. Ez a tavalyi adatok alapján tízezer kilogramm sertéshús, melyhez terveink alapján már idén biztosítani tudjuk a felhasznált mennyiség ötven százalékát önköltségi áron - tette hozzá.