Aki nem permetez, az ne számítson semmi jóra!

A szokatlan meleggel érkező március miatt virágba borultak a kajszi-, mandula- és meggyfák, ezután a cseresznye, az alma, körte és szilva következik. A napokban ékezett lehűlés és csapadékosabb időjárás viszont "melegágya" az ilyenkor támadó gombáknak - ismerteti a szervezet csütörtöki közleményében. Ilyenkor támad a gyümölcsösöknek legnagyobb kárt okozó gombás megbetegedés, a monília, az őszibarackot károsító tafrina, ezért ismét permetezni kell, a hetekkel ezelőtt elvégzett télvégi rezes/kénes lemosó permetezés után.

Ebben a hűvös időben a monília ellen virágzáskor kétszer is célszerű védekezni: az elején és a kétharmadánál. Az őszibaracknál a tafrina nevű gomba (levélfodrosodás) ellen már a kis leveles állapotban védekezni szükséges. A csapadék az almásokban elindíthatja a varasodást, ez ellen ugyancsak már most meg kell kezdeni a megelőző védekezéseket.

A szőlőkben a metszés, a támberendezés-igazítás és a kötözés befejezése után ajánlott az alapgyomirtást is elvégezni még rügypattanás előtt. Az átlagosnál akár 10-30 százalékkal kevesebb hozamra is számíthatnak a szőlősgazdák bizonyos területeken. A szakemberek szerint a fagykárok helyenként metszéssel korrigálhatók.

Az év eleji fagyos időjárás főleg a mélyebben fekvő szőlőültetvényeket és a fagyérzékenyebb fajtákat, például a portugiesert, ezerjót viselte meg leginkább. Ezeken a területeken a fagykár elérheti a 30-50 százalékot is, bár vannak olyan területek, ahol alig érzékelhető a fagy hatása. Bár részletes felmérés még nem készült, az MA információi szerint az ország egyes borvidékein eltérő mértékű károkat okozott a fagy.

A növényvédelem az ültetvényekben - akár a szántóföldeken - az egyik legnagyobb költségtétel; a gazdálkodóknak nagyon meg kell fontolniuk, hogy milyen szerrel, hogyan és mikor védekeznek, át kell gondolniuk a legfontosabb és legszükségesebb munkákat, hogy a költségeket optimalizálni lehessen - hangsúlyozza a kamara.