Még mindig a téeszeket hibáztatják!

A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized alatt sem készült reális és átfogó szakmai értékelés a Kádár-korszak agrárpolitikájáról, így a termelőszövetkezetek megszervezéséről, illetve a mezőgazdaságság és a tsz-ek pártirányításáról sem – jelentette ki Tunyogi András, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség (MAÉT) főtitkára. Nem mutatta be senki az akkori rövid távú előnyök máig ható gazdasági és társadalmi kárát és árát, azt, hogy az akkori parasztságot bérmunkássá tették.

A magyarországi totális kollektivizálásra és a termelőszövetkezetek teljes körű megszervezésére emlékezett a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség budapesti közgyűlésén. A résztvevők a termelőszövetkezetek teljes körű megszervezése elindításának 55. évfordulójáról, és kényszerlétrehozásuk, akkori szóhasználattal „a mezőgazdaság szocialista átalakítása befejezésnek” 50. évfordulójáról emlékeztek meg.

Tunyogi András szerint az ellentmondások ellenére még ma is uralja a közvéleményt az a megközelítés, hogy a Kádár-korszak nagyüzemei működőképesek voltak. Ezzel szemben a tsz-ek mintegy 30 százaléka a rendszerváltás idejére már csődben volt a főtitkár szerint. Úgy vélte, a tsz-ek harmincéves története zsákutcának bizonyult, amely a rendszerváltással ért véget. A modern polgári alapokon nyugvó szövetkezés az egyén szabadságán, az összefogás önkéntességén alapul. Ennek jogi formába öntése most folyik az új Szövetkezeti Törvény és a Polgári Törvénykönyv megalkotásával - hangoztatta Szeremley Béla, a rendezvény házigazdája, a Hangya Szövetkezeti Együttműködés elnöke az MTI-nek.