Oda az idei cseresznye, kajszi

Nagykörün, e Tisza-menti községben petrovai Petrovay György ültette el kertjében az első germersdorfi csemetéket úgy az 1800-as évek végén, majd az ügyes utódok Európa-szerte megteremtették a nimbuszát a pirosan mosolygó cseresznyének. Jobb években kamionszám indul a gyümölcs a Baltikumba, Skandináviába, de sorban álltak érte svájciak, és oroszok is. Volt olyan szezon, amikor 400-500 tonna „kürüi” cseresznye hagyta el az országot. Az idei már biztos, hogy nem lesz ilyen sikeres esztendő! A fagy alapos rendet vágott a gyümölcsösben. Egy fa előtt állva négy méter magasságig két szem cseresznyét számoltunk meg, azon felül, a fa hegyéig 67 darab zöldellt, amiből lehet még pirosló gyümölcs, ám a gazda szerint annyiért nem érdemes felmászni. A szakmabeliek szerint a kár 60-70 százalékos, de vannak helyek, ahol ezt is meghaladja.

Dr. Veres Nándor polgármester elmondta, hogy a kert tulajdonosok - akik több mint fél ezren vannak – sajnos, megszokták, hogy a termés nem egy svájci bank trezorjában érik be, hanem isten szabad ege alatt, ahol gyakoriak az ideihez hasonló csapások. A sok kis parcella tulajdonosa kárenyhítésért sem fordulhat, ugyan is 0,3 hektár alatti földterületnél nem jár állami segítség, akinek viszont nagyobb kertje van, az kiadósabb termőfölddel is rendelkezik, a paragrafus róla úgy rendelkezik, hogy csak akkor fordulhat segítségért, ha kára meghaladja a várható össztermés 50 százalékát, így gyakorlatilag szinte senki nem kap semmit. Tragédia azért nem lesz: júniusban cseresznyevásárt tartanak a községben, amelyre „összekaparnak” annyi gyümölcsöt, hogy senki ne távozzon üres kézzel, de júliusban a Cseresznyefesztivál sem marad el, mert a termést egy fagy elviheti, de a gyümölcs köré épített kultuszt akkor is őrizni kell.

Nagykörűtől jó kétszáz kilométerrel távolabb elsősorban a pálinkakedvelők aggódhatnak a gönci barackért – joggal. A történelmi termőhelyre is kíméletlen faggyal köszöntött a húsvét. Pecsenye Barna, a gönci mezőgazdasági és szolgáltató szövetkezet elnöke szintén 60-70 százalékos kárt regisztrált a 14 hektáros barackosukban, pedig védekeztek alaposan. Füstöltek az első éjjel, amikor mínusz 2 fok volt, aztán amikor a meteorológia azt jósolta, enyhül az idő, mínusz 8 és fél fokra süllyedt a hőmérséklet, amivel már nem tudtak mit kezdeni. Így járt Hollár János is, akinek 40 hektárnyi új telepítése szenvedett 90 százalékos kárt. A gönciek néhány szerencsésebb parcellája megúszta kisebb kieséssel, így talán mutatóban lesz némi barack, de valószínűleg itt sem állnak majd külföldi kamionok a városban, mint tavaly, amikor szinte órák alatt vásárolták fel 1 eurós kilónkénti árért a termést. Hogy ilyen előzmények után milyen ára lesz a gyümölcsnek a piacokon? A két fülre akasztott cseresznye minden bizonnyal valódi ékszernek számít majd…