Veszélyes kártevők közelednek!

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ázsiai állat volt, aztán megjelent Amerikában, majd Spanyolországban (2008), Franciaországban és Olaszországban (2009) is megtelepedett, tavaly pedig már svájci kutatók is azonosították. Lárvái megrágják az érőfélben lévő bogyós és csonthéjas gyümölcsök húsát, tetemes termésveszteséget okozva. Egy áfonyaültetvényben a termés több mint 70%-t károsította a Drosophila suzukii. A nőstények 23 tojást raknak a termés bőrszövete alá, az egy nap után kikelő lárvák pedig hamar elkezdik fogyasztani a gyümölcshúst. Közép- és Kelet-Európa klímája megfelelő a kártevő számára, ezért számítanunk kell rá, hogy a következő években újabb területeket hódít meg Európában – számolt be a Kertészet és Szőlészet.

A dióburoklégy (Rhagoletis completa) Amerikában honos, ott a diótermesztésben jelentős kártevőnek számít. Az 1980-as években hurcolták be Európába, Olaszországból, Franciaországból Svájcon át megérkezett Dél-Németországba. Az itthon jól ismert cseresznyeléggyel rokon, annál kissé nagyobb termetű. Júniustól augusztusig repül, évenként egy nemzedéke van, a tavaszi hőigénye 7 °C. Egy nőstény akár 400 tojást is rakhat, általában csoportosan helyezi el őket, átlagosan 15-t egy termésre. A lárvák a külső burok húsából táplálkoznak, majd 35 hét múlva a talajra vetik magukat, ahol bebábozódnak. Miután a lárvák kikeltek, a burokkal táplálkoznak, ami megpuhul, nedves lesz, és elfeketedik. A burok ragacsos lesz, a maghéj viszont érintetlen marad és a magbél sem károsodik közvetlenül, kissé összezsugorodhat.