A nagyok félnek az új földtörvénytől, az NGM is elhatárolódott

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a vidékfejlesztési tárca előterjesztése az új földtörvényről egy vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, az NGM nem támogatja a vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetését - írja a szerdai Világgazdaság, melyet a privatbankar.hu idéz.

"A nemzetgazdasági tárca nem támogat olyan javaslatot, amely vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetésére vonatkozik" - ezt válaszolta az NGM a Világgazdaság kérdésére arról, mi az álláspontjuk az új földtörvény koncepciójáról. A lap emlékeztet arra: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által jegyzett dokumentumban az olvasható, hogy fiskális, azaz adózási elemekkel is gátat kellene szabni a spekulációs földszerzésnek - például progresszív vagyonadó bevezetésével -, illetve elképzelhetők a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek után kivetendő új közterhek is.

Az NGM lapnak küldött válaszában hangsúlyozza azt is, hogy "a VM előterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására". A lap kérdéseivel megkereste a vidékfejlesztési tárcát is, tőlük egyelőre nem érkezett válasz.

A kormány a születendő földtörvénnyel hadat üzen a mezőgazdasági társas vállalkozásoknak Horváth Gábor szerint, aki a Népszabadságnak azt mondta, hogy egy-két év alatt minden második ember az utcára kerülhet. A Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára a lap szerdai számában kifejtette: ha az elképzelések a jelenlegi formájukban megvalósulnak, az hasonló csapást jelent majd, mint a kilencvenes évek elején a vagyonnevesítés, a kárpótlás és a szövetkezetek szétverése, amelyek hatására 40 százalékkal visszaesett az élelmiszer-termelés. Mivel most a mezőgazdasági termelés felét adó társas vállalkozások kárára helyzetbe hoznák a magángazdálkodókat, a visszaesés a két évtizeddel ezelőttinél kisebb, 10-20 százalékos lehet - tette hozzá.

A mezőgazdasági társas vállalkozások százezer munkavállalót foglalkoztatnak, a törvény végrehajtásának tempójától függően egy-két év alatt azonban minden második ember az utcára kerülhet. Az agrárcégek a költségvetésnek most évente mintegy 100-150 milliárd forintot fizetnek be különböző adók és járulékok formájában, míg a családi gazdaságok 20-30 milliárdot.

A MOSZ számításai szerint, ha a jogszabály hatására megfeleződik a társas vállalkozók száma, és helyükre a magánosok lépnek, az legalább 50 milliárdos bevételkiesést okoz. Az élelmiszer-termelésben a szürke gazdaság részesedését most 30 százalékra becsülik, az új földtörvény vitaanyagában szereplő, a földadó kiterjesztéséről szóló elképzelés ezt 40 százalékra növelheti. Mindezek következményeként a gazdaság teljesítménye (GDP) akár egy százalékponttal is visszaeshet - sorolta a negatív következményeket a MOSZ főtitkára.