Hatalmat kap a kamara

Nem kellett hozzá három nap és elfogadta az Országgyűlés a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt. Július 9-én benyújtották, majd bizottsági tárgyalás, elfogadás után kivételes sürgős eljárás mellett a parlament összevont általános és részletes vitát lezárva, július 12-én már el is fogadta a kamarai törvényt. Holott 2010 ősze óta számos variáció készült el, mondhatni a kormányon belüli agrárlobbik vajúdtak eleget. Éppen ezért ezt a mostani sürgősséget semmi nem indokolta, ha csak a parlamenti nyári szünet közeledte nem – állítják szocialista politikusok. Három nap nem volt elég áttárgyalni a közel félmillió embert, céget érintő jogszabályt, ezért a szocialisták arra kérik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az agrártárca szerint a legfontosabb, hogy egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tag mindenki, aki élelmiszer előállítással és forgalmazással foglalkozik. Eddig önkéntes volt a tagság, tehát az csatlakozott, aki akart. Vagyis nem egy szűk lobbicsoport, klub ügye volt a kamara, mint ahogy a kormányzati kommunikáció az utóbbi két évben sugallta. A Vidékfejlesztési Minisztérium mostani közleményében mégis azt írja, hogy „a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.”

A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan 400-500 ezer tagot tömöríthet és így a jelenleginél jóval erősebben láthatja el képviseletüket. Erős szervezet lesz, mert ennyi tagjának – őstermelőtől az áruházláncig - minden adatát ismerni fogja a kamara, ugyanis a regisztráció kötelező lesz a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül. Mert nem csak a szokásos adatokat – név, telephely, gazdasági tevékenység stb. - kell kötelezően megadni, de a kamara az általa kezelt gazdaságszerkezeti nyilvántartásban begyűjti majd azt is, hogy kinek mekkora földje van, az hol található, milyen gépei, épületei, istállói, mezőgazdasági vagyoni értékű joga van, mekkora a feldolgozókapacitása és egyebek.

Nemcsak igen értékes információs gyűjteménye, hanem sok pénze is lesz az új kamarának a tagdíjakból, méghozzá sávos rendszerben. Hogy pontosan mennyi, azt majdani alapszabályában határozza meg az szervezet, de az biztos, hogy adók módjára behajtható lesz az összeg. Pénze lesz a kamarának abból is, hogy közfeladatokat fog ellátni, s ezért támogatás vagy díjazás illetni meg. Ráadásul az adatnyilvántartásért, regisztrációért kamarai hozzájárulást is szedhet a tagjaitól, melynek mértékét szintén az alapszabály rögzíti.

Az új agrárkamara felállását országos választás előzi meg, majd a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával jön létre a köztestület legkésőbb 2013. március 31-ig. Négy alelnököt kell választani, egy-egy a mezőgazdaságért, az élelmiszeriparért, a vidékfejlesztésért és a kis- és középvállalkozásokért felelős. Utóbbi egyben az elnök általános helyettese.

A jövőben a kamara - a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként - az agrárágazat egészét erősíti, a gazdálkodók piacra jutását segíti és versenyképességüket növeli, csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, és egy harmadik pillért képez a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett. Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő gazdaságokat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja. Jegyezzük meg: ezzel akár okafogyottá válhat az összes terméktanács, termékpálya-bizottság, szakmai szövetség.