Kényszerművelés jöhet a szőlőkben

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő a helyi hegybíró szerepe. Felgyorsulhat az ágazaton belüli adminisztráció, mert a szükséges döntéseket helyben hozhatják meg. A műveletlen ültetvényeken újra lehet gazdálkodni. Az elhagyott ültetvényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélyezi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek. A jogszabály szerint, ha a gazdálkodó az ültetvényét két éven keresztül nem műveli, és nem reagál a felszólításokra, akkor a hegybíró meghirdeti művelésre az ültetvényt. A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A magyar szeszes ital előállítók a jó minőségű borseprő felvásárlásával és felhasználásával európai versenytársaikhoz hasonlóan készíthetnek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük. A jelentős bormennyiséget tartalmazó borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minőségben borpárlat készíthető.

A másik jogszabály a korábbi agrárpiaci rendtartást szabályozó törvény helyébe lép. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban. A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegíti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen - hivatalosan elismert - szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban.