Kirázza a hideg a gazdákat

Ami a szabad ég alatt terem, azzal baj van. Sőt, ami az istállóban hízik azzal is. Egyik sem bírja azt a fullasztó, szó szerint döglesztő meleget, ami az országra telepedett az elmúlt hetekben. A növények nagyjából 32 fokig bírják nagyobb károsodás nélkül a hőséget, s hasonló a helyzet az ólakban, istállókban is. Az e fölötti meleg viszont már visszafordíthatatlan változásokat is okozhatnak. Mérleget lehet vonni a kánikula kedvezőtlen hatásairól.

Aszott szemek
A kívülálló szemével nézve nincs nagy változás: a kukorica levele kicsit furulyázik, a napraforgó az egész országot sárgába borítja, az aratásnak pedig – mint ahogy a köznép vélekedik – kimondottan kell a száraz meleg. Kell, csak nem 38-39 fok árnyékban, ami a földeken már közelíti az ötvenet. A még kellően meg nem érett búza egy része ugyanis beszorul, aszott lesz, mint a mazsola. Ezek sütőipari értéke gyenge, ki kell rostálni ahhoz, hogy jó minőségű őrölni valóhoz juthasson a gazdálkodó, ami viszont úgy tűnik, hogy jó áron fog az idén eladni. A termés ugyanis gyenge-közepes országszerte: az elvetett egymillió hektárról ma úgy néz ki, hogy a tavalyinál is kevesebb, összesen 3,5-3,8 millió tonna búzát lehet aratni. Ez 15-20 százalékkal kisebb a korábban vártnál. Az árak magasak és várhatóan tovább emelkednek: ma 50-52 ezer forint egy tonna takarmánybúza, a malmi minőségért 55 ezer körül lehet kérni. De nem kérnek a gazdák: akinek nincs pénze az is csak az első vágások termését adja el, aztán a többivel kivár. Ugyanis néhány hét alatt – a 25 éve nem látott amerikai, észak-kínai és fekete-tengeri aszály miatt - 10 százalékkal ugrott meg a nemzetközi ár, ami vélhetően a honi kereskedelemben is érezhető lesz rövidesen. A termelők úgy vélekednek, lesz még az idén egyébként gombamérget termelő fuzáriummal egyáltalán nem fertőzött búza 60 ezer forint is.

Furulyák és címerek
Ezt erősíti a hazai kukorica állapotának változása is. Amit három hete még csodásnak tartottak a szakemberek, azokra ma azt mondják jó, ha közepes lesz a hozam: a forróság a kukoricát éppen legérzékenyebb állapotában kapta el, a virágzáskor. A szakembereket kirázza a hideg, ha egyszerre látnak címert és furulyázó leveleket egy kukoricatáblán. Ez azt jelenti ugyanis, hogy nincs elég pára a levegőben, márpedig a kukorica csőben a szemek akkor termékenyülnek meg, ha párás az idő. Most viszont gyenge lesz a kötés a légköri aszály miatt. Az utóbbi napok – és a következő hetek - kevésbé forró, esős napjai segíthetnek ezen: a későbbi érésű, később is virágzó hibridek még jó termést adhatnak. A koraiak viszont biztosan nem.
Aggódnak azok a termesztők is, akik öntözés nélkül állítanak elő csemegekukoricát, ott hasonló okok miatt lehet baj, ahogy a zöldborsóval foglalkozókat is kár érte: a melege miatt a borsóaratás végén kényszerérett lett és rázúdult a hűtőházakra és konzervgyárakra a nagy mennyiségű zöldség.
A napraforgóval is baj lehet, még jó, hogy rekordterületen 617 ezer hektáron vetették el e növényt: itt is a korai virágzás és a forróság okoz gondot, mely után megjelenhetnek a gombás betegségek, a rovarkártevők. Az árak jók. Tavaly ilyenkor egy tonna olajos mag ára 103-106 ezer forint volt, most 120-125 ezer.

Döglesztő meleg
A növénytermesztőket tehát nagyjából kisegítik a tavalyihoz képest magasabb árak, de ami jó nekik, azt megszenvedik az állattenyésztők. A takarmányárak emelkedhetnek, ráadásul igen nehéz szalmához jutni, ami szintén drágul. A szénával még nincsenek gondok, a május végi és a napokban kaszált lucerna, réti széna gyorsan száradt, minősége kiváló, gombásodás nem várható. Az állattenyésztők egy részének viszont meggyűlt a baja a hőséggel: az istállóban tartott baromfiak egy része képtelen elviselni az ólak melegét és egyszerűen hősokk miatt elpusztul. Különösebben a leadás előtt álló nagyobb testű pulykákkal, csirkékkel van baj: a Baromfi Terméktanács szerint naponta egymilliárd forint volt a kár az elmúlt hetekben, melyek összes értéke elérheti a 10-15 milliárdot is. Ők levélben fordultak a vidékfejlesztési miniszterhez kármérséklési lehetőséget kérve. Sertéstartók is tudják, hogy ilyenkor megnő az elhullás: sok nagyobb testű hízó kap infarktust, agyvérzést a melegben, ezért is gyakorlat, hogy a szállítást, a telepen belüli állatmozgatásokat, tereléseket a hajnali órákban végzik a telepeken.

Nem lesz megmentő az agrárium
Mindent összevetve a mezőgazdaságtól egyáltalán nem várható, hogy úgy mint tavaly segíteni fogja az ország gazdasági növekedését. Az úgynevezett bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása az idén alig várható, még az is lehet, hogy az agrárium idei teljesítménye alulmúlja a tavalyit, s akkor inkább rontja majd az országos GDP adatát, ami viszont rontja Magyarország megítélését, finanszírozási lehetőségeit.