Nem tetszik az agrárkamarai törvény, új adót emleget az ellenzék

Akár évi egy millió forintot is fizethetnek az agrártársaságok, élelmiszer feldolgozó vállalkozások, ha a kormánytöbbség csütörtökön a fideszes módosító indítványokkal fogadja el az új agrárkamarai törvényt. Az MSZP arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ha a jelenlegi formájában szavazzák meg, ne írja alá - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke. Gőgös kifejtette: a szakminisztérium államtitkára közölte vele, túl sok olyan ember van a kamaránál, akik nem felelnek meg a Fidesznek. A politikai tisztogatás mellett a kormány, a vele szövetséges gazdaszervezet segítségével megkaparintaná a megszűnő megyei agrárkamarák vagyonát, irodáit, az infrastruktúráját, amit egy országgyűlési választási kampányban is jól lehet majd használni.

A fennmaradásért küzdő hazai élelmiszer-feldolgozó ipar kénytelen lesz a nemrégen a nyakába sózott élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj mellett, esetleg a kötelező kamarai tagsági díjat is fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja az agrárkamarai törvényt. Éder Tamás, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, egy évvel ezelőtt láttak utoljára egy törvénytervezetet, amiben még 5 ezer forintos regisztrációs díj szerepelt, s a tagdíjat majd az alapszabályban rögzítik. A most beadott egyik módosító indítványban olvasható javaslat a tagdíj maximálásáról, már előrelépésnek tekinthető - jegyezte meg Éder. A szakember szerint, ha valaki azt gondolja, hogy a magyar élelmiszeriparról még súlyos százmilliókat, milliárdokat lehet lefölözni, az nincs tisztában a valósággal. Az ÉFOSZ elnöke úgy vélte, ha eltérő lesz a kamarák szabályozása és diszkriminatív jogszabály lép hatályba, azt a feldolgozó vállalkozások nem hagyhatnak jogi válasz nélkül.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára elmondta: velük egy olyan szövegről egyeztettek, amely köszönő viszonyban sincs a most benyújtott tervezettel. A MOSZ titkár szerint egy újabb adó kivetéséről van szó és a törvénytervezetből nem derül ki, hogy az állam milyen közfeladatokat ad át a kamarának és azokat milyen forrásból fedezi majd a szervezet. A szakember szerint valószínűleg a kényszer-tagok befizetéseit használják majd fel.

Szabó Rebeka, az LMP szakpolitikusa aggályosnak nevezte, hogy a vidékfejlesztési miniszter igen széles jogkörrel kinevez egy ideiglenes kamarai elnökséget, a július 18-ra összehívott küldöttgyűlés előtt. Ez azért furcsa, mert az ideiglenes elnök szabná meg a tisztújítás szabályait. Szabó azt is kifogásolta, hogy az Agrárkamara gazdálkodásának, pénzügyeinek, működésének áttekintésére kinevezett kamarai biztos jelentését eddig nem hozták nyilvánosságra. A képviselők nem ismerhetik meg a kamara valós helyzetét és így kellene dönteniük.
Mi a helyzet a többi kamarával

A tavaly novemberben elfogadott gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása alapján 2012. március elsejéig a gazdasági társaságoknak, és az egyéni vállalkozásoknak maguknak kellett kezdeményezniük a területi kereskedelmi és iparkamaráknál a regisztrációt, és március 31-ig be is kellett fizetniük az ötezer forint kamarai hozzájárulást. Akik ezt megtették, azoknak lehetővé teszik egyes kamarai szolgáltatások igénybevételét. Akik nem jelentkeztek a regisztrációra, azokat a cégbejegyzések alapján a kamarák megkeresték.

Pillanatnyilag még nem szankcionálják a regisztrációs díjat be nem fizetőket. Úgynevezett hivatásrendi kamarai tagok a maguk szervezeteiben a magán-állatorvosok, az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók, akik azonban csatlakozhatnak - a saját kamarai tagságuk megtartása mellett - az ipari és kereskedelmi kamarákhoz is.