Visszafordíthatatlan veszteségeket okozott az aszály

Az időben, jó magágyba vetett napraforgók tőállománya, fejlettsége egészen a virágzás kezdetéig az ideálishoz közeli képet mutatott. A növényvédő szeres gyomirtásnak és a sorközművelésnek köszönhetően a táblák túlnyomó része gyommentes volt, a parlagfűfertőzés egyre csökkent. A napraforgó eddig jobban tűrte az aszályt, de helyenként az alsó levelek már száradnak. A virágzás napok alatt lezajlott, a tányérokon sok helyen kevés a megtermékenyült kaszat, vagyis a mag. A szemképződéshez itt is csapadékra lenne szükség, ennek hiányában nem telnek ki a szemek. Amennyiben folytatódik a szárazság, a napraforgónál is jelentős terméskiesésre kell számítaniuk a termelőknek – vélekedett Kiss Róbert.

Hasonlóan biztató volt a kukoricavetések fejlődése is, ahol június közepéig a vegyszeres és a mechanikai gyomirtás kombinációja ugyancsak erőteljes és gyommentes állományokat eredményezett. Az elmúlt hetek forró, csapadékmentes időjárása azonban visszafordíthatatlan károkat okozott – fogalmazott a szakember. Az alsó levelek felszáradása szinte minden rossz víz- és tápanyag-gazdálkodású területen megállapítható, a későn vetett parcellákon a kukorica életfunkciói teljesen leálltak.

Az optimális időben vetett kukorica jelenleg a terméskötődés, szemtelítődés állapotában van, azonban egyes állományok a címerhányás előtti állapotban talpig száradtak. Az ilyen növények takarmányértéke igen gyenge. Kármentésképpen a szálastakarmány pótlására több gazdálkodó is lekaszálja és felbálázza az érdemi termésre már alkalmatlan kultúrát.

A jobb termőhelyi körülmények között vetett kukorica egyelőre igyekszik védekezni: a levelek csavarodottak, zártak, így próbálja a növény a párologtatást csökkenteni. Az öntözés nélküli technológiával termesztett kukorica előzetesen becsült termésátlaga hektáronként 3-5 tonnára tehető, ennek teljesüléséhez azonban a következő 10 napban legalább 20-40 milliméternyi csapadékra volna szükség.