Nem a bioetanol felelős az élelmiszerdrágulásért?

Az aszály és a spekuláció, nem a bioetanol felelős az élelmiszerek drágulásáért - állítja a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ).

GazdanetO. Horváth György2012. 08. 27. hétfő2012. 08. 27.
Nem a bioetanol felelős az élelmiszerdrágulásért?

Aggasztónak tartja a bioetanol gyártását érő támadásokat a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ), amelynek meggyőződése, hogy a magyar bioüzemanyag-gyártás nem felelős az élelmiszerárak emelkedéséért.
A szervezet az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében kiemeli: az európai méretű aszály, valamint az élelmiszerek árának világméretű emelkedése miatt érik támadások a bioetanol-gyártást és -felhasználást. Az MBSZ szerint azonban a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. A közlemény idézi Héjj Demetert, a szövetség elnökét, aki úgy fogalmaz: Magyarországra nem az jellemző, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől venné el a kenyeret, a gyártás inkább biztos felvevőpiacot jelenthet a magyar mezőgazdaságnak.


A MBSZ legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje- és tápanyagtartalmát tartalmazza. A szervezet hangsúlyozza: a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni. Az etanol-gyártás során még olyan hulladék hő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben.


A szövetség közleménye szerint az élelmiszerárak világméretű emelkedésében más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak. Az éghajlatváltozás következtében a Föld búza- és kukoricatermelése összességében csökkent az elmúlt három évtizedben. Emelkedett viszont az üzemanyagok, az energia és a műtrágyák ára. A világ élelmiszer-ellátására jelentős befolyást gyakorolnak azok a befektetők is, amelyek az elmúlt két évtizedben jelentek meg a határidős termékek piacán, kifejezetten spekulációs céllal, tehát nem felhasználni akarják a búzát vagy kukoricát, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből - közli az MBSZ.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek