Visszaadták az államtól bérlet ezer hektár földet!

Megegyezést kötött állami földek visszaadásáról a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a debreceni Agrárgazdaság Kft. A peren kívüli megállapodás értelmében mintegy ezer hektár terület kerül az NFA-hoz. A visszakerült földek újrapályáztatása révén újabb kis- és közepes vállalkozások juthatnak földhaszonbérlethez – adta hírül ma az agrártárca. (Hogy ez a peren kívüli megegyezés mit jelent, nem derült ki.) Az Agrárgazdaság Kft. hektáronkénti 17 aranykorona értéknél gyengébb minőségű állami területekért eddig nem fizetett haszonbérleti díjat. A megegyezés értelmében a kft 2013-tól a művelésében maradó állami földek után aranykoronánként évente 1250 forint haszonbérleti díjat utal az NFA részére.

A Kft. 985 hektár állami területet ad vissza az NFA kezelésébe. Az így felszabadult földek hasznosításáról az NFA földhaszonbérleti pályáztatással gondoskodik. A nemzeti vidékstratégiával összhangban további kis- és közepes agrárvállalkozások juthatnak földhöz állami haszonbérlet révén.

2011november végén, december elején viszont arról adhattunk hírt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet semmisnek nyilvánította és a terület visszaadására, elhagyására szólította fel az Agrárgazdaság Kft.-t annál az 5 ezer hektárnyi földterületnél, amelyet a kft húsz éve bérelt – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Mint írták, nulla forintos díjért bérelték, s ez idő alatt több mint kétmilliárd forint területhez kötődő támogatáshoz jutottak. Ez viszont a cég szerint nem igaz.
A kft úgy jött létre, hogy 1992-ben privatizálták a Debreceni Egyetemi Tangazdaságot, s 306 dolgozó lett az új tulajdonos. A társaságot a vagyontárgyaival, terheivel együtt adták el, a földet viszont – amiből a vagyont működtetni lehet -, bérleményként rendelték mellé. Az akkori szerződésben rögzítették, hogy a bérleti díjat ötévente felülvizsgálják, de a vagyonkezelő ezt azóta egyetlen alkalommal tette meg.

- Mivel a támogatási viszonyok megváltoztak, tavaly magam kezdeményeztem a díj felülvizsgálatát. A közelmúltban kaptam is egy szerződésmódosítást, amit aláírtam és visszaküldtem. Bérleti díjat természetesen fizetünk, 2008-ban 10 millió forintot meghaladó összeget, 2009-ben 6,88 milliót, 2010-ben 6,78 milliót – amennyit a vagyonkezelő a búza árváltozásával arányosan kiszámlázott. Egyébként sem létezhet olyan jogi eljárás, amely egy privatizációs szerződésnek felmondja a működtetés alapját jelentő részét – fogalmazott akkoriban Forgács Barna.

Megkérdezték arról is, teljesíti-e a terület elhagyására vonatkozó utalást. – Ez azt jelentené, hogy ott kell hagyni a 2 ezer hektáron elvetett búzát, 600 hektáron vetett lucernát, 300 hektáron a káposztarepcét, illetve el kell hajtani 500 szürke marhát, amiket, ha kiengedek a karámból, 30 hektáron terülnek el. Szó sincs róla, hogy ezt tenném. Senki nem is szólított fel a terület elhagyására. Arról kaptam értesítést, hogy a jogi képviselőm utazzon Budapestre és írja alá a szerződés felmondásáról szóló dokumentumokat – válaszolt, de nem titkolta, hogy a munkatársa ilyen célból nem utazott a fővárosba.

Nos, az ügynek azóta még annyi folytatása lett, hogy kiderült, nem sok jogsértés történt, mégis, most a cég lemondott 20 éves bérleményének ötödéről. Az elsők között azon nagyüzemek közül, melyeket felszólított az agrárirányítás, hogy a kicsik érdekében adjanak át területeket. Olyanokat, melyekre több évre, több tíz évre szóló szabályos szerződéssel rendelkeznek. Most az Agrárgazdaság Kft. nagyjából ezer hektárjának átadásával hektáronként 60-65 ezer forintos támogatásról is lemondott. Vagyis évente 60-65 millió forintról, nem beszélve a területen elérhető termelő tevékenységből eredő haszonról.