Itt vannak a földbotrány számai!

Ángyán József 64 oldalban foglalta össze, amit eddig megtudott a 3 megye állami földbérleti akcióiról. A kép szemléletes, a tanulmány összegző megállapításait idézzük alább, a teljes szöveg itt található!

„E legfelső „elit” kategóriában egy pályázattal átlagosan 1076 aranykorona értéket illetve 57,1 hektárt nyertek, ami a VM kommunikációjában szereplő 20 ha-os átlagnak közel 3-szorosa. Az elnyert területek átlagos aranykorona értéke 18,9 AK/ha. A „felsőházi” 25 érdekeltség átlagosan érdekeltségenként 324,1 ha földterület bérleti jogához jutott, ami a VM által ismételgetett 20 ha-os átlagnak több, mint 16-szorosa.

 Az elemzés eredményei alapján összeállítottam a legerősebbek rangsorát is, melyeket a 4/1. táblázat felsorol, és a megyei fejezetek bemutatnak. A nyertes pályázók közel felét a 20 ha alatti földterülethez jutott, „alsóházi” kis nyertesek, az „átlagjavító propaganda-alanyok” adják. 57 pályázójuk 64 nyertes pályázattal a bérbe adott területnek csupán 4,2 %-át, az aranykorona értéknek pedig 4,1 %-át tudták – a „nagyok asztaláról lehulló morzsaként” – megszerezni.

Ebben az alsó kategóriában egy pályázattal átlagosan 121 aranykorona értéket illetve 6,7 hektárt nyertek, ami a VM kommunikációjában szereplő 20 ha-os átlagnak alig 1/3-a. Az általuk elnyert területek átlagos aranykorona értéke 18,0 AK/ha. Az „alsóházi” 57 érdekeltség átlagosan érdekeltségenként 7,5 ha földterület bérleti jogához jutott, ami a VM által ismételgetett 20 ha-os átlagnak kevesebb, mint 40 %-a.

Ez egy olyan tudatos, a tényleges helyzetet és törekvéseket a közvélemény elől elrejtő pályáztatási stratégiára utal, amely a területek jól meghatározott – nem több mint 15-25 %-át – sok apró egységben kis érdekeltségeknek szétszórja, miközben – a jelek szerint előzetes megállapodás alapján - a területek 75- 85 %-a egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. A sajtó-nyilvános propaganda és a népnek szóló kommunikáció eközben a sok kicsit mutatja, és hallgat a nagy, erős érdekérvényesítő képességű nyertesekről, egymással is kapcsolatban álló, előnyben részesített érdekcsoportokról. Ezt az elképesztő aránytalanságot és helyzetet, a „keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit” elv gyakorlati érvényesülését jól szemléltetik a három megye feldolgozott pályázati eredményei.

A tragikus a dologban egyebek mellett az, hogy ők, a valamihez azért hozzájutott kicsik még ezért is hálásak az „uraiknak”, és hajlandóak az egész rendszert nyilvánosan védelmükbe venni. Ezt az elképesztő aránytalanságot és helyzetet, a „keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit” elv gyakorlati érvényesülését jól szemléltetik a három megye feldolgozott pályázati eredményei. Ha a pályázati eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán 1/4-ét tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 3/4-ed részét külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől. Ez az arány is egy optimista becslés, hiszen az elemzés is sok-sok példával szolgál arra, hogy a pályázatokban fiktív lakcímek szerepelnek, vagy cégeket – sokszor a pályázati kiírásokat követően – a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

Az egyes települések érdekérvényesítő képességében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan pályázva senki nem nyert, sőt a saját területüket is más településekről pályázók szerezték meg, és vannak erős, nyertes települések, amelyek pályázói nemcsak a saját település, de más települések területeit is meg tudták szerezni. A nyertes és vesztes települések megyénkénti rangsorát a megyei fejezetek tartalmazzák.

Összességében azt kell sajnálattal megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet a három megye és az eddig bérbe adott területek több mint 55 %-ának teljes körű közös feldolgozása tovább erősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagybirtokrendszer irányába mutat. Ez nemcsak azért szomorú és számomra elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett „néppárti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek egyenesen tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népesség-el/megtartó képességére, de a várost is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is.”

Ángyán József a bérleti pályázatok azonnali felülvizsgálatát, leállítását, a szerződések "visszacsinálására" szólította fel a kormányt.