Csányi beszólt Ángyánnak és üzent a parlamentnek!

A Bonafarm cégcsoport tulajdonosa a Beremendhez közeli Csípőteleken, Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének átadási ünnepségén hangsúlyozta: az évezred elején tapasztalt túltermelési problémái után az elmúlt években alapvetően megváltozott a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek értékelése a világban. Az OTP Bank NyRt. elnök-vezérigazgatói tisztségét is betöltő üzletember hozzátette: Ázsiában a következő évtizedekben emberek százmilliói, milliárdjai lépnek a gazdagodás útjára és jelentkeznek fogyasztóként az élelmiszerpiacon  -  írta az MTI. Ez óriási lehetőség, de nagy kihívás is a magyar mezőgazdaság számára, mert ebben a versenyben érvényesülni csak a legkorszerűbb fejlesztések révén lehet.

"A magyar mezőgazdaság adottságai kimagaslóak: szeszélyes időszakokban is képes az ország élelmiszerszükségletének kielégítésére, átlagos időjárási viszonyok között pedig jelentős értéket termel exportra. Ugyanakkor messze nem használjuk ki az ágazat által kínált lehetőségeket" - mondta Csányi Sándor. Ennek okaként a fejlesztések elmaradását jelölte meg, amelyekért szerinte nemcsak a termelők, hanem a gyakran változó szabályozás miatt az állam is hibáztatható, pedig az agrárium az egyik olyan nemzetgazdasági ágazat, amely a legnagyobb kooperatív előnyökkel rendelkezik a nemzetközi versenyben.

A föld tiszteletét, szeretetét mint örök értéket, "tovább kell vinni", a mai kihívásokra azonban nem lehetnek válaszok az apák, nagyapák megoldásai, a versenyképességhez a legjobb fajták tartása, a legfejlettebb technológiai megoldások és menedzsmentmódszerek alkalmazása szükséges. Azt mondta, hogy a Bonafarm csoport ezen az úton jár 1995 óta, mióta ő maga befektetett az élelmiszergazdaságba. "Azt az utat követem, hogy fejleszteni kell, élen járni, és ha már belevágtunk, alkossunk olyat, ami példát mutat nemcsak a magyar mezőgazdaság, hanem a világ számára is" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy 1995 óta mezőgazdaságból vagy élelmiszeriparból jövedelemként, vagy más módon egyetlen forintot sem vont ki. A Bonafarm csoport élen jár a hazai állattenyésztésben: az országos átlag hatszorosa az egy hektár földterületre jutó állatainak száma. A cégcsoport két vállalata, a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. az ország földterületének kevesebb mint fél százalékát használja, a magyar sertéstenyésztés 10 százalékát, a tejtermelés 1,5-2 százalékát adja.

A cégcsoportnál a közeljövő az élelmiszeripari beruházásoké. "Döntés született egy Pécs környéki korszerű, egymilliós kapacitású vágóhíd létrehozásáról, valamint egy szegedi húsipari feldolgozó létrehozásáról" – mondta. A cégek a vágósertés 10, a szalámihoz szükséges kocák 50 százalékát importból szerzi be, mert a drasztikusan lecsökkent hazai sertésállomány miatt nem tudja Magyarországon megvásárolni. Csányi beszólt Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárnak is, aki korábban nem értette meg, hogy ez a probléma nem a cégcsoport szándékai, hanem lehetőségei miatt áll fenn. Mint mondta, Ángyán Józsefet szívesen alkalmazná koca előállítási és beszerzési főigazgatóként, az általa megjelölt fizetésért, "csak most már tegyen valamit, ne csak kritizáljon".

Csányi Sándor szerint az egész magyar mezőgazdaság számára kulcskérdés, hogy a gazdaságok legalább akkora földterülethez jussanak, amelyen meg tudják termelni az állataik etetésére szolgáló takarmányt és el tudják helyezni a trágyát. "Ha ezt nem biztosítjuk, a magyar történelem legdrasztikusabb állatállomány-csökkenése fog bekövetkezni" - mondta, hozzátéve, hogy ezt a szempontot a földtörvény vitájában figyelembe kell venni. Ezt az avatáson résztvevő Orbán Viktornak is szánhatta a bankvezér, ugyanis a földtörvény éppen a nagyobb gazdaságok által használható földterület nagyságát korlátozni akarja.