Fazekas: semmi ördögi nincs a földtörvényben!

- Nem akartam az állami földbérleti pályázatok botrányaival foglalkozni, mert inkább az ön fejében lévő jövőkép érdekel, és eddigi nyilatkozatiból is egyértelműen kiderül: a minisztérium szerint nem történtek szabálytalanságok. A napokban azonban Kajászón, négy helyi gazda, akik pályázatát elutasította a földalap, állami földeket foglalt le. Mit tesz ilyen polgári engedetlenség esetén a tárca?
- Ezt a földfoglalást hogyan képzeljem el szerkesztő úr? A képeket nézve egy tucat emberről beszélünk, melynek nagyobb része a sajtó képviselőiből állt. A héten már tervezett a Parlament elé tüntetést az Élőlánc Magyarországért elnevezésű párt is, csak senki nem találta meg őket. Sem Kajászón, sem más településen nem a helyi gazdák elégedetlenségéről van szó, hanem egyesek politikai haszonleséséről.

- Két oldalról éri kritika a tervezetet: az egyik szerint a kicsiknek, a másik szerint a nagybirtoknak kedveznének vele.
- Ebből is látszik, hogy jól gondolkodunk, középen állunk. A tervezet kialakítása előtt és alatt két társadalmi vitát, számos tanácskozást, gazdafórumot tartottunk, kérdőíves felmérést készítettünk. A véleményeket, számokat vettük alapul, mikor például az üzemméretek nagyságáról döntöttünk.

- A kritikák igazából arról szólnak, hogy mind a kis- és közepes termelők, mind a nagybirtokosok között lesznek védett vállalkozások, amelyekkel kivételezik kénye-kedve szerint a kormányzat, vagyis klientúrát épít.
- Nem tudom elképzelni! Ugyanis a tervezet szerint egy földterület megvételéről a helyi földbizottság dönt majd, a helyieknek elővételi, előbérleti joga lesz. Aztán ott van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elővételi joga is. Ezek mind olyan garanciát jelentenek a magyar gazda számára, melyek nem engednek meg semmiféle spekulációt, hatalmi befolyás érvényre jutását. Így kizárható minden spekuláns, legyen hazai, külföldi, zsebszerződő. Csak földműves vehet földet 2014 májusa után.

- Ebbe az uniónak is lehet beleszólása!
- Ettől nem tartok, a tagországok között találni számosat, amely olyan földügyi szabályozást alakított ki, hogy praktikusan meggátolja külföldiek földszerzését. Mi a francia példát vettük alapul.

- A Jobbik egyenesen azt követeli, hogy az Országgyűlés és a kormány kezdeményezze az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés újratárgyalását, mert a magyar földtörvény sérteni fogja a szabad tőkeáramlás uniós alapelvét, amit elismertünk, rögzítettünk a csatlakozási szerződésben!
- Nincs ilyesmire szükség. A tőke szabad mozgását garantálja ez a törvény. A mezőgazdaságon belüli befektetők számára szabad a pálya, amennyiben magánszemély és gazdálkodásból akar megélni, vagyis csak földműves vehet és bérelhet földet.

- Ez akkor is beszűkíti a lehetőségeket. A vevők száma csökken, így kétmillió magyar földtulajdonos érdeke sérül, mert az árak nem az elvárt mértékben emelkednek, ha éppen nem csökkennek a földpiacon.
- A földpiacon ma sincs nagy mozgás. Évente 200 ezer hektár cserél gazdát 5-6 millió hektárnyi termőföldhöz képest. Vagyis nagy változás nem lesz, mert valóban csökkenhet a lehetséges vevők száma. Azonban a gazdálkodók érdekét is figyelembe kell vennünk! Ha valaki a mezőgazdaságból akar megélni, akkor évtizedekre szóló döntést hoz. Számukra szabályokat kell biztosítani, melyek nem változnak hektikusan, a kiszámíthatóságot biztosítják.

- Akkor most teszem fel az eredeti kérdést: mi van az ön fejében, mondjuk tíz év múlva milyenné alakul át a magyar mezőgazdaság a földtörvény hatására?
Én inkább húsz évben gondolkodom! Akkorra már a mostani agrárteljesítmény másfél-kétszeresét produkáljuk. Nagyjából 13-15 millió ember élelmiszerét termeljük meg.

- Bocsásson meg, de erre már 20-25 évvel ezelőtt képes volt az ágazat!
A természeti értékek kizsarolásával, a fenntarthatóság kritériumainak mellőzésével, monokultúrás, erőszakos nagyüzemesítés mellett. Más érdekek mentén és keretek között gazdálkodva. Mi viszont az egészséges fejlődés, a kis- és középbirtokok hívei vagyunk. Ez nem jelenti azt, hogy a meglévő értékeket, akár a nagyüzemi termelést el akarnánk törölni. Az átalakítást úgy kell elvégezni, hogy ne legyen törés!

- Ehhez képest a földtörvény kritikusai szerint egyenesen út vezet ahhoz, hogy 5-8 év múlva a nagyüzemek ellehetetlenülnek.
- Nézze! Ismétlem, nem akarjuk szétverni a nagyüzemeket! Ugyanakkor az is igaz, hogy erősen kell majd versenyezniük a középbirtokokkal a hatékonyság terén, de nagy szerepük marad a termelés integrálásában, a feldolgozásban, és a termék-előállításban is. Van mit tenniük a nagyüzemeknek, melyek tény és való, most nagy és legális foglalkoztatók, több mint 80 ezer főnek adnak munkát.

- Térjünk vissza a jövőképhez! Mekkora lesz a szerepe a kicsiknek, nagyoknak, közepeseknek? Készült hatástanulmány a törvényhez?
- Természetesen készült hatástanulmány, mely az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkája. Eszerint a kis- és őstermelők, akik maximum 50 hektáros birtokkal rendelkezhetnek majd, főként önellátásra rendezkednek be, de bizonyos fejlődés után már piacra is léphetnek. Ők az agrártermékek 10-15 százalékát biztosítják majd. Ez egyébként ma Nyugat-Európában is így van, fontos szerepük lesz az önfoglalkoztatás terén. A középbirtok sokat fejlődik majd, őket erősítjük és ott lesznek a nagybirtokok, melyek maximum 1200 hektárnyi területtel rendelkezhetnek.

- És itt érkeztünk meg a másik kényes kérdéshez! Kritikusai szerint ez a korlátozás kijátszható, felesleges, ráadásul olyan minimális dolgozói létszámot írnak elő, ami szintén tönkretenné e vállalkozásokat.
- Vegyük sorra! A törvénytervezet nem szentírás, vagyis módosítható a parlamenti vitában, és várjuk is a javaslatokat mind a méretet, mind a foglalkoztatást, de még a külföldi és hazai spekulánsokkal szembeni jogszabályi védelmet illetően is. Azt is meg kell vitatnunk, hogy előírjunk-e legalsó és legfelső bérleti díjat. A másik: nem hiszem, hogy tönkremennének a nagyüzemek.

- Vélhetően osztódással szaporodnak majd, mert ma sok cég gazdálkodik az 1200 hektár többszörösén. Le kell másolni a mostani adókedvezményeket kihasználó családi gazdaságos, vagy őstermelői modellt és máris megfelelnek a jogszabályoknak. Van ennek értelme?
- Nem hiszem, hogy ez megoldás. A másik dolog: az igazi nagyüzemek többségében állami területeken gazdálkodnak hosszú távú bérleti szerződések alapján. Őket nem érinti ez az 1200 hektáros előírás, ugyanis az állami földterületek szabályozására külön törvényt tervezünk alkotni.

- Vagyis megnyugodhat az, aki most, vagy korábban az állammal kötött szerződést? Ő védettebbé válhat, kivételezett helyzetbe kerül?
- Tisztázzuk akkor ezt az 1200 hektáros haszonbérleti kérdést! Az 1200 hektárba nem tartozna bele a vállalkozás tagjainak földtulajdona, sem a tagoktól, rokonaitól bérelt földterület. Ez egyenként akár 300 hektár is lehet. Vagyis 1200 hektárnál sokkal nagyobb lehet egy-egy nagybirtok mérete. Emiatt sem félek attól, hogy a méretkorlátozás tönkretenné a gazdaságokat.

- Az állami földek bérlőire vonatkozó kérdésemre még nem válaszolt miniszter úr!
- Nem jól gondolkodik, nincs szó kivételezésről. Amikor arról beszéltem, hogy külön törvény kell és lesz az állami földek szabályozására, akkor arra gondoltam, hogy az állami földvagyon kezelése olyan fontos, nemzeti kérdés, hogy arra külön ki kell térni. Részleteket még nem mondhatok, mert előbb a földtörvényt kell megteremteni – ezt lehet nevezni akár a vidék alaptörvényének -, s ettől függ majd, hogy az állami földre vonatkozó szabályokat miként fogalmazzuk meg. Ugyanez a helyzet a földügyek rendezését szolgáló üzemszabályozási törvénnyel, a föld öröklési szabályairól, földadózással, a földvagyon bevallásával kapcsolatos jogalkotással is.

- Vagyis az „ördögi” részleteket csak később ismerhetjük meg?
- Nincs és nem is lesz semmi ördögi a részletes szabályozásban! A lényeg, hogy van elég időnk a földtörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok kidolgozására. 2014. április utolsó napján ezeket hatályba kell léptetni, mivel május 1-jén véget ér a külföldiek és cégek földvásárlására vonatkozó moratóriuma.