Habár minden jogalkotó úgy nyilatkozik a kormány oldalról, hogy kizárható a külföldi vevő a magyar földpiacról, ez nincs így. Vehet, igaz szabályokat betartva, ahogy most is vesznek földet.
Nem zárhatók ki a külföldiek!
Habár minden jogalkotó úgy nyilatkozik a kormány oldalról, hogy kizárható a külföldi vevő a magyar földpiacról, ez nincs így. Vehet, igaz szabályokat betartva, ahogy most is vesznek földet. Legálisan elég 3 év itt tartózkodás, itteni adófizetés, mezőgazdasági tevékenység, és a külföldi állampolgár is vehet földet Magyarországon. A jövőben sem zárhatók ki unós tagországok állampolgárai a piacról, s számukra sem lehet teljesíthetetlen feltételeket szabni, pontosítva, rájuk is ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a magyar vevőkre. Vagyis ha az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakik már 3 éve és földműves, akkor vásárolhat. Előbb azonban a helyi jegyzőhöz kell jelentkezni, aki az önkormányzatnál kifüggesztené az adott földterületre vonatkozó értékesítési és vételi szándékot, illetve a vevőjelölttel kapcsolatos adatokat. Ezután jön a helyi földbizottság, aki mondhat igent és mondhat nemet az adásvételre. Elsődlegesen ezek a bizottságok fogják meghatározni azt is, hogy ki, illetve melyik cég, mennyi időre és mekkora földet bérelhet az adott területen. A helyi földbizottság véleményével ezután egy új – ma még nem létező - állami hivatalhoz kell fordulni, amely előzetes hatósági engedélyt adhat a vételhez, eladáshoz. Így dől el majd, hogy ki, milyen földet vehet meg, illetve bérelhet. Sőt, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) minden esetben élhet elővételi jogával, ha úgy gondolja. Vagyis, ha 2014 után egy földműves kinézett magának egy eladó területet, s megegyezett annak tulajdonosával, túl jutott a helyi földbizottságon, az állami hivatalon, még akkor sem lehet egyáltalán abban biztos, hogy létrejön az üzlet.
Ki az a földműves?
A törvény szerint nem mindenki lesz földműves, aki földet művel. Földműves csak olyan magánszemély lehet, aki megfelel a földművesi minősítésre vonatkozó előírásoknak. Így például a családi gazdálkodók, őstermelők és egyéni vállalkozók esetében legalább középfokú agrárvégzettséget írnak elő, egyéb esetben államigazgatási szerv által igazolt mezőgazdasági tevékenységet és aranykalászos minősítés meglétét követelik meg legalább három évre visszamenőleg.