Hihetetlen, de igaz: nincs, ki átvegye a birtokokat!

Az agrárcégek vezetői nehezen találnak utódot, mert tapasztalatuk szerint a fiatalok számára a mezőgazdaság, mint életpálya nem vonzó, más területek érdeklik őket (52%), vagy tartanak az állandó kötöttségtől (50%), illetve az ágazatot jellemző túl sok bizonytalanságtól (46%). Igen kevesen gondolják csak úgy, hogy az új generációt vonzza ez a terület (33%). Aggasztó adat, hogy a válaszadók jelentős hányada olyannyira nem talál maga helyett megfelelő vezetőt, hogy a cég eladását (25%) vagy felszámolását (4%) fontolgatja.

Az agrárcégek közel felénél (46%) az elkövetkező 10 évben aktuálissá válik az utódlás kérdése, sőt, ezek felénél már 5 éven belül. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint (77%) az átadás hosszú ideig, akár évekig is eltartó folyamat, ennek ellenére az agrárcégvezetők több mint felének (56%) nincs még kiszemelt követője, és még kevesebben vannak (32%), akik már el is kezdték az utód felkészítését az új kihívásra. A családi vállalkozások vezetői valamelyest tudatosabbak ezen a téren: 67%-uk tudja már, hogy ki viszi tovább a céget.

„A Budapest Bank számára is fontos szempont, hogy a vállalatok irányítását megbízható kezekben tudja. A hatékony működés folytonosságának biztosításához elengedhetetlen a megfelelő tudástranszfer a cégeknél. Ügyfeleink ezen a téren is számíthatnak tanácsainkra, sokan élnek is ezzel, és nem csak pénzügyi, de a menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekben is kikérik a véleményünket ” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.

A válaszadók jelentős része halogatja az átadást, és azért nem választott eddig utódot, mert még sokáig maga szeretné vezetni a vállalkozást (68%). Csak kevesen (18%) tervezik, hogy a cég átadása után teljesen kiengedni a gyeplőt a kezükből. Kétharmaduk - főleg a családi vállalkozások esetén - visszavonulásuk után is részesei szeretnének maradni a cég életének: 28% tanácsadóként kíván részt venni a cég operatív működésében, 23% a stratégiai döntésekbe vonódna be, 16% pedig továbbra is maga akarja meghozni a legfontosabb döntéseket.

Utódjától majdnem mindenki azt várja, hogy elkötelezett legyen a cég továbbvitelében, de ugyanilyen fontos, hogy a munkatársak és a cég környezete (vevők, beszállítók) bízzanak benne. Csekély részük látja szükségesnek ugyanakkor az agrárdiploma vagy pénzügyi/közgazdasági diploma meglétét. Az agrárcégeket más szektorokban tevékenykedő vállalkozásokhoz képest kevésbé viselte meg a válság: többségük fogyasztásra termel, és termékeikre a kereslet – ha némileg csökkent is, de – stabil maradt az elmúlt években is. Számos egyéb kihívással azonban nekik is szembe kell nézniük.

Saját bevallásuk szerint a mezőgazdasági cégeknek a legnagyobb problémát a kedvezőtlen gazdaságpolitika (86%), a tőkeszegénység (84%) és az áfa mértéke (77%) okozza. Ennek megfelelően a szektort nagyban segítené a jövőben az átlátható gazdaságpolitika (84%), a kiszámítható jogi, adózási, szabályozói környezet (81%), de fontos lenne az átlátható pályázati rendszer (73%) és a foglakoztatási feltételek könnyítése (73%) is. rendszer (73%) és a foglakoztatási feltételek könnyítése (73%) is.

A mezőgazdaság kilátásait tekintve kivárnak a cégek: felük szerint az ágazat stagnálni fog az elkövetkező 3 évben, egyharmaduk szerint romlik majd, és csak 21% prognosztizált javulást. Saját vállalkozásukkal kapcsolatban optimistábbak: bár stagnálásra ugyanennyien számítanak, de itt jelentősebb azok száma, akik szerint a vállalkozásuk helyzete javulni (37%), és csupán egyötödük véli úgy, hogy romlani fog a jövőben.

A TÁRKI által végzett kutatásból az is kiderült, hogy az agrárcégek a bankoktól elsősorban kiszámítható és hosszú távú együttműködést várnak el. „A Budapest Bank következetes üzletpolitikájával, a válság előtt is jellemző konzervatív hitelezési gyakorlatával ezt az elvárást maximálisan kielégíti, és az agrárvállalkozások.