Kuláklistától Kajászóig

- Az egyetemeken kellene segédanyagként tanítani, a hallgatók számára világossá teszi, milyen szerepet játszott az elmúlt 60 évben a föld a magyar vidéken, miként határozta meg a mezőgazdaság mindenkori viszonyát a falusi, tanyasi emberekhez – méltatta a könyvet Romány Pál, aki első titkár volt Bács-Kiskun megyében akkor, mikor a tanyákat kellett megóvni a ledózerolástól, majd 1975-80 között mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterként előkészítette a magyar mezőgazdaság legsikeresebb évtizedét a múlt század végén.
De nem csak Romány volt jelen az egykori kormánykörökből. A Vajdahunyad várában tartott bemutatón megjelent Kupa Mihály, az Antall-kabinet pénzügyminisztere, aki szerint a földkárpótlás nem azt az eredményt hozta, amit vártak, ugyanis kinyitották a kapukat, s mindenki, akinek kárpótlási jegye volt, földet licitálhatott, ráadásul negatív licitet is megengedett a törvény. Így több mint 1,8 millió tulajdonosa lett alig 5-6 millió hektár termőterületnek, a mezőgazdaság teljesítménye sokat romlott, mivel egy rossz kompromisszum terméke lett a kilencvenes évek elején meghozott kárpótlási törvény, szövetkezeti átalakítási törvény.
Ezt elismerve jelentette ki Raskó György korábbi földművelésügyi államtitkár, mostani agrárvállalkozó közgazdász, aki a 650 oldalas könyv bemutatását vállalta, hogy ma átszámolva 1200 milliárd forinttal állít kevesebb értéket elő a mezőgazdaság, mint 22 évvel ezelőtt. Az ágazat teljesítménye sokat romlott, az ágazatot folyamatosan áthatja a belpolitikai csatározás. Életszerűtlen törvényeket hoztak – a kárpótolt földeken a tulajdonosok csupán 4 százaléka kezdett gazdálkodni! - és most is hasonlóra készül a törvényalkotás. A mezőgazdaság átalakítása nem sikerült – szögezte le Raskó. Szerinte nem lehet több 40-45 ezer családi gazdaságnál többet életképessé fejleszteni a jövőben, ugyanis a most meglévő gazdálkodók nem fognak „többet maguk közé engedni”. Ezért ne legyen senkinek hiú reménye, hogy a mostani állami földbérleti akció - mely a földek 1 százalékát érinti – változtat valamit is a kialakult viszonyokon. A készülő földszabályozási csomag viszont akár újabb visszaesést okozhat az agráriumban.
Az Áchim L. András utcai fiúk című kötetet Dányi László, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltár (Gyula) és a hír6.hu munkatársa írta. Témája a termőföld elvételének (1948–1963) és visszaadásának (1991–2012) feltárása, lényegében Kunágota és térségének birtoktörténetét tárja fel. Elkészítését inspirálta, támogatta Zsiros Géza, és maga, illetve felmenői is szereplői a könyvnek. Ez természetes, hiszen ősei egykoron több száz hektáron gazdálkodtak, több száz hektárt béreltek, és az egykori kisgazda politikus most is több száz hektáron gazdálkodik. Zsiros Géza arról beszélt, miként nem engedte Antall József és az MDF a reprivatizációt, miként született meg kompromisszumok árán a kárpótlási törvény, s miért sikerült olyanra, amilyen. Hibáival együtt óriási, a mostani agrárgazdaságot alapvetően befolyásoló döntésnek tartja az akkori lépéseket. Zsiros viszont a jövőről is szólt: szerinte a rendszerváltáskor elmarad katarzist még meg fogjuk élni igaz negatív előjellel, melynek ideje közeleg. A vidék egyre szegényebb, emberek milliói élnek egyre rosszabb, kilátástalan sorban. Úgy véli „végveszélyben úgy szaladnak majd a kisgazdákhoz az emberek, mint a süldők vihar idején az anyakocához”.