Simlis földeket vett az állam

- Miért kell külön biztos az állami földügyekhez, hiszen ezért van a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet? Mi szükség van az ön munkájára?
- Az NFA-t sok vád érte, hogy vontatottan indította el az állami földbérleti programot, de tudni kell, miért! Beindultak a lobbisták, a földalap szakembereinek alig maradt ideje dolgozni. Nos, engem Fazekas miniszter úr kinevezett a kiemelt ügyek biztosának, s ezt követően már hozzám kerültek ezek a megkeresések. A földalap munkájára is hathatok, így van már aki noszogassa őket, ugyanakkor villámhárító szerepet is betöltök egyben.

- Mit csinál egy miniszteri biztos egyáltalán?
- Változatos a munkám. A legtöbb napot a minisztériumban kezdem, itt átnézem a levelezést, a folyó ügyek állását, tárgyalok. Koordinálom a honvédségtől, a MÁV-tól, a vízügytől, egyéb állami szereplőtől a termőföldek átvételét a földalaphoz . Rendszeresen járok vidékre is.

- A botrányos ügyekkel nem foglalkozik?
- Nincsenek botrányok, illetve nem az állam oldaláról.

- Ángyán József volt államtitkár, az ellenzéki pártok, egy sor gazdaszervezet másként látja ezt. Egy hónapon belül Kajászón kétszer is elfoglaltak nem helybelinek ítélt állami földet helyi gazdák.
- Ez birtokháborítás. A bérlőknek kell jogi lépéseket tenni, de a jegyző köteles felszólítani a földfoglalókat, hogy állítsák helyre az eredeti státuszt. Ezek a cselekedetek a jogbiztonságba vetett hitet sértik. Nem hiszem, hogy képviselőknek ilyesmihez kellene asszisztálniuk, sőt, agitálniuk. Természetesen nem mindenki nyer, aki pályázik. A miniszter eddig minden vitás esetet kivizsgáltatott és a pályáztatást rendben találták.

- Más számsort emleget Ángyán úr, és mást a kormány. Önök az ügyek darabszámához viszonyítják a kisgazdaságok arányát, míg Ángyán a területhez. Utóbbi alapján állítja, hogy a kicsik keveset, míg néhány nagy érdekeltség óriási területekhez jutott.
- Az Ángyán-féle elemzésnek nincs semmi értelme. Önkényesen összerak embereket, területeket, cégeket. Még testvérek ügyeit sem lenne szabad összevonni, mert mi közöm például az öcsém vagyonához, gépeihez, hiteleihez? Semmi! Így nem lenne szabad egy érdekeltségbe sorolni sem családtagok, sem más személyek földjeit, és számításokat végezni. Ez egy lejárató kampány.

- A kajászóiakat ez nem igazán érdekli, ott ők azt mondják, hogy szabálytalanul ítélte az NFA oda a földet nem helyben lakónak. Mit tehetnek, ha elfogadjuk, hogy a földfoglalás nem megoldás?
- Fontos, hogy a helyben lakás fogalmát mindenki értse. Ez a 20 km-es körzeten belül élőkre vonatkozik. Ennek a kitételnek mindenki maximálisan megfelel. A Bíróság minden hasonló ügyben segítsége lehet a gazdáknak.

- Pereskedjenek? Több év mire határoz a bíróság.
- Nézze, a földalaphoz nem lehet fordulni jogorvoslatért, nem hatóság. Ez a szabály. Bíróságon kell megtámadni az NFA döntését.

- Nem lenne egyszerűbb feloldani egy sor titkosítást?
- Sok titkosítás nincs az ügyben. A pályázati csomag pénzért megvásárolható, tehát az nem titok. Ha titoktartásról beszélünk, akkor az igaz, hogy a pályázókról a földalap nem ad ki információt és a pályázókat is erre kéri.

- Erre gondoltam az előbb. Nem lehetne nyilvánossá tenni a pályázatokat, szerződéseket?
- Ilyen pályáztatás még nem volt az országban. Nyílt, megismerhető szabályok szerint több tízezer hektárnyi terület kerül döntően kis gazdaságokhoz. Vannak szabályok, melyeknek meg kell felelni.

- Éppen e szabályokat akarják megváltoztatni sokan és leállítani a pályáztatást. Egyébként már feljelentésekről is hallani.
- Eddig minden vizsgálat az bizonyította, hogy a pályáztatás szabályos volt. Ezért a most kiírt harmadik körös bérleti lehetőség is ennek megfelelően kezdődik el.

- Mennyi földről beszélünk egyáltalán, mert az emlegetett 63-65 ezer hektár elenyésző az 5-6 millió hektárnyi magyar termőföldhöz képest?
- Tisztázzuk rögtön, hogy nem 65 ezer hektárról beszélünk!

- Pedig egy éve ezt hallani hivatalos forrásból is!
- Ekkora az a terület, melyet a 2010-ben kezdődött állami földleltár tárt fel. Ennyi föld volt az, amiről nem nagyon tudott senki, vagy úgy hasznosítottak, hogy nem volt róla szerződés. Az is előfordult, hogy az állami föld után valaki saját zsebre szedett bérleti díjat, de ide tartoznak a földet életjáradékért program során állami tulajdonba került táblák is. A 65 ezer hektár egyharmada található az osztatlan közös földekben, de utóbbiakat nem lehet vonni a bérleti pályázatokba, nagy részüket el fogjuk adni.

- Akkor pontosan mekkora terület pályáztatható?
- Az első körben 32 ezer hektárt hirdettünk meg, a másodikban 10 ezret. Összesen 42 ezer hektárról beszélünk.

- Ebből kötöttek le eddig bő 20 ezer hektárt. Maradt 22 ezer hektár. Miből fog gazdálkodni a harmadik bérleti pályáztatás idején a földalap?
- A harmadik kör nem erre a 42 ezer hektárra vonatkozik már, hanem a jövőre és 2013-ban lejáró szerződésű bérleményekre, a honvédségtől, MÁV-tól, vízügytől átkerülő területekre és a nagygazdaságok által visszaadott területekre. Úgy számoljuk, hogy 25-30 ezer hektár jöhet szóba.

- Mennyi szabad földje van az NFA-nak, mekkora terület nincs lekötve?
- Nincs sok: körülbelül 450 ezer hektárnyi termőföldet kezel a földalap, ennek 80 százaléka hosszú távú szerződésekkel lekötött. Ezért is indítottuk el azt az akciót, hogy a nagy területekkel rendelkező cégek visszaadhatnak nekik nem feltétlenül szükséges földrészleteket.

- Nem naivitás ez, hiszen e cégeknek is szüksége van a földre?
- Ne higgye! Munkám része, hogy mintegy 200 ilyen vállalkozással tárgyaljak, és már többel sikerült megegyezni. Első volt az Agrárgazdaság Kft., amely csaknem ezer hektárt adott vissza.

- A kormány keményen támadta e céget, és perrel is fenyegette.
- A per kimenetele mindkét fél számára kétséges volt, ezért is sikerült kompromisszumra jutni az ügyben. De más cégekkel is megegyeztem, így rövidesen négy vállalkozástól további 3 ezer hektár kerülhet be a pályáztatásra felhasználható területek közé. A nagyvállalatok vezetői ismerik a szomszédban gazdálkodókat, látják, nekik életfontosságú lehet akár 5-10 hektár is. A helyi feszültségek oldása sokszor fontosabb, mint egy több ezer hektáros cég esetében néhány tíz hektár. Sokszor ők kezdeményezik a területek visszaadását.

- Az állami földterület gyarapodott az idén ezer hektárral annak kapcsán, hogy a nemzeti parkok a zsebszerződés gyanús földeket felvásárolták 1,1 milliárd forintból. Mitől válik gyanússá egy terület?
- Egy faluban mindenki tudja, hogy melyek a gyanús földek. Ezekre a nemzeti parkok vételi ajánlatot tettek, amit a tulajdonosok nem fogadták el, így egytől egyig ki kellett sajátítani ezt az ezer hektárt. És képzelje, csupán 3-4 esetben támadta meg bíróságon a kisajátítást a tulajdonos! Ez azt jelzi, hogy jó a találati arány, többségében valóban „simlis” földeket vett meg az állam.

- Jövőre folytatódik az akció?
- A kormány leszögezte, hogy erre mindig lesz pénz. De tisztázni kell valamit. A zsebszerződéses területek közül csak azokat lehet így visszaszerezni, melyek természetvédelmi területek. Csak ezekre van ráhatásuk a parkoknak, amelyek a földet vagy maga hasznosítja, vagy bérbe adja a környéken gazdálkodóknak.

- Akkor mi lesz az ország más tájain lévő zsebszerződéses földekkel?
- Azokat a földalap hivatott kiszűrni.

- Ha jól tudom, az idén egyetlen ilyen esetben indult per. Évente 200 ezer földadás-vétel van. Igen nagy feladat ezek átvizsgálása. Van rá elég ember?
- A földalap folyamatosan ellenőriz: Karcagon is talált egy ügyet, ahol egy mohácsi nyugdíjas akart 130 millió forintból 130 hektárt megvenni. Ez gyanús ügylet és az NFA élt elővásárlási jogával. Egyébként lesz elég ember és pénz a szervezetnél a jövőben.

Dr. Szabó Csaba agrármérnök, Debrecenben szerzett diplomát, majd Lyonban MBA-végzést. 1990-98 között téesz-elnök, előtte növénytermesztő főagronómus volt. 1998-ban került a közigazgatásba, az akkori ÁPV Rt. igazgatós-helyettese lett, ahol is 2002-ig az állami erdészetek, gazdaságok földterületeinek hasznosításával foglalkozott. Előbb a kolontári vörösiszap-ügy kezelésének miniszteri biztosa, utána a kiemelt ügyek miniszteri biztosa a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Elvált, három – 8, 21, 27 éves - fiú édesapja.