Birkából nem lehet galamb

– Alig százezer hektárnyi területe van az államnak, melyet ki tud adni gazdáknak. Miként fogják kielégíteni az óriási érdeklődést?
– Összesen 450 ezer bérbe adható termőföldünk van, de nagy részére már a korábbi években leszerződtünk. Tavaly november óta három körben hirdettünk bérleti pályázatot. Az első 35 ezerből már 20 ezer hektárt átadtunk az új bérlőnek, az év végéig további 10 ezer várható. Jövőre a második és harmadik körben még 30-40 ezer hektár pályáztatása, szerződéskötése is befejeződik. Eddig tart a kampányszerű értékesítés, azt követően már csak a lejárt bérleti idejű földek kerülnek sorra, évente 5-10 ezer hektár.

– Azokat a több ezer hektáros területeket is ide kell érteni, melyeket volt állami gazdaságok – csókosnak is mondott – utódcégei használnak?
– Igen, az általuk használt földet is újra meg kell hirdetni. Az új pályázati szabályokat kell alkalmazni.

– Ezt kritizálja az ellenzék és a gazdák egy része, mondván, azt hozzák ki győztesnek, akit akarnak. Ki állította össze a pályázati feltételeket?
– A földhaszonbérleti pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen. A vázát a földalap állította össze, aztán került a kormány elé, amely tavaly októberben véglegesítette a szabályokat. 2011 novemberében pedig kiírtuk az első pályázatokat, majd nagyjából 2012. január végétől folyamatossá vált az eredményhirdetés és szerződéskötés. Emellett folyamatos ellenőrzéseket végzünk. Egyrészt az általunk kötött szerződések betartását, másrészt az évekkel ezelőtt keltezett bérleti szerződéseket nézzük át. Utóbbi nagyjából 13 ezerre tehető.

– Már most felmerült, hogy változtatni kellene, sok bérlő nem tudja, nem akarja teljesíteni például az állattartásra vonatkozó előírást. Van ilyen szándék?
– Nem gyengült, hanem erősödött a követelmény: eddig ugyanis öt év létszámtartási kötelezettség volt kiírva, mostantól a bérleti idő végéig, vagyis húsz évig érvényes. Márpedig kéthektáronként meg kell lenni az egy állategységnek, például egy két évnél idősebb bika vagy tehén és más szarvasmarhaféle, hat hónapnál idősebb lóféle felel meg ennek. Egy juh az 0,15, egy hízósertés 0,3 állategység.

– Hallani, hogy valaki a birkáit akarja galambra cserélni. Mennyi egy galamb állategysége?
– Viccel? De nézzük: a táblázat szerint 0,003! Vagyis két hektáron több mint háromszáz galambot kellene nevelni. De ez szóba sem jöhet! Amit valaki a szerződésben vállalt, teljesíteni kell, mert ha nem, a földet visszavesszük. A pályázatban a jelentkező gazdasági tervet állít össze, melyben részletezi, milyen állatfajból, milyen hasznosítási típust, mekkora állományt akar tartani. Húsz év alatt persze sok minden változhat, ezért – külön NFA-hozzájárulással – megengedhető, hogy a bérlő változtasson, de juhot galambra nem cserélhet, az biztos! Ha valaki legelőre alapozott gazdálkodással nyert pályázatot, annak húsz évig legelőként kell hasznosítania a földet.

– Az ellenőrzéssel kapcsolatban is felmerült már könnyítés.
– Szóba került, hogy csak három évvel a szerződéskötés után kelljen a vállalt állatállományt teljesíteni, de végül maradt az egy év. Január végétől, február elejétől tehát elindulunk és megnézzük, van-e elég állat, ha nincs, miért nincs, elfogadhatók-e a gazdálkodó indokai. Amennyiben a bérlőnek felróható okok miatt nem teljesültek a vállaltak, felbontjuk a szerződést.

– Mi lesz Kajászóval? A helyi földfoglaló gazdákat, azok érdekképviseleteit feljelentették, és ők is viszont a földalapot. Korábban pártok is megtették ezt. Nem sok egy kicsit a pereskedésből?
– Mi mindig a gazdák érdekeit tartjuk szem előtt. Az érdeklődés vegyes: átlagosan ketten jelentkeztek be egy területre, persze van, ahol 15-20 pályázó is verseng. A pályázatok bontásakor egyébként mindenki jelen lehet. Itt is vegyes a kép. A pályázatok eredményét közzétesszük. Olyan pereink voltak és vannak, melyek adatszolgáltatással kapcsolatosak. Az NFA-törvény megmondja, milyen adatot adhatunk ki; mi sem kevesebbet, sem többet nem tehetünk. A földfoglalókkal szemben indítottunk pert, mert ez a kötelességünk a Polgári törvénykönyv szerint.

– Nekem egyszerűnek látszik a kajászói ügy: legfeljebb 6000 helyett több mint 8000 aranykorona-értékű földbérleményt ítéltek meg egy pályázónak. Ezt vitatják a helybeliek.
– Látszólag egyszerű az ügy, de mégsem az. Most szakértők vizsgálják, hogy mennyi is az annyi, jogértelmezési viták is felmerültek. Majd kiderül, ki mikor járt el jogosan és jogtalanul.

– Akkor beszéljünk a pénzről! Az NFA egyik – igaz, nagy – szereplője a hazai földpiacnak. Elad, vesz, bérbe ad. Jól sáfárkodik az állami földdel?
– Önmagában a bérbeadás jó üzlet. Illetve jobb lesz, mint most. Az új pályáztatás során fix árat kötöttünk ki, aranykoronánként 1250 forintért lehet bérelni földet mindenhol, mindenkinek.

– Egy átlagos magyar hektár 17-20 aranykoronát ér, a díj így nagyjából 23-25 ezer forint. A piacon 35-38 ezerről hallani. Nem kevés, amit kérnek?
– Nem, figyelembe vettük a gazdálkodók érdekeit is; egyébként az új szerződéseket már 1300 forintra kötjük. A régebben kötött szerződések átlagosan 900-1000 forintokról szólnak. Fokozatosan közelítjük a piaci árat: a bérlővel évente tárgyalunk a díj mértékéről. Ha nincs egyezség, az NFA elméletileg felbonthatja a szerződést, de nem ez a célunk.

– Mennyi bevételük van az idén?
– Várhatóan 5,5-6 milliárd forint lesz, míg a vagyonnal kapcsolatos kiadásunk 16,8 milliárd, fizetésre, működésre összesen 1,2 milliárdot költünk. Ebből a 16,8 milliárdból bő 11 milliárd megy el a földet életjáradékért program kifizetéseire. Ha ez nem lenne, akkor a kiadások és bevételek nagyjából egyensúlyban lehetnének. Most viszont a költségvetés pótolja a hiányzó 5-6 milliárdot. Sajnos elődeink olyan földeket is befogadtak az életjáradékos programba, melyeket nem igazán lehet hasznosítani, vagyis kevesebbet hoznak, mint amennyi életjáradékot kifizetünk értük.

– Miért nem adják el?
– Erre is sor kerül majd, de még nem tartunk ott. Egyébként is van több tízezer hektár területünk az úgynevezett osztatlan közös részarányterületekben. Ezek közül az idén 33 ezer hektár kimérését kértük. Megnézzük, mely területeket jobb értékesíteni. Az egy hektárnál kisebbeket versenyeztetés nélkül adjuk el – az idén is volt több száz ilyen tétel –, a nagyobbaknál viszont árverést fogunk tartani. A lényeg, hogy nagyjából 10 hektárnál húzzuk meg a határt, ezek már bérbe adható méretet jelentenek, vagyis megtartjuk. A lényeg, hogy a földalap ne fogyjon, hanem bővüljön évről évre.

– Van 10 millió forintom. Mennyi földet tudok venni önöktől?
– Néhány tucat töredékparcellát vehet ennyi pénzért, de lehet, hogy csak egyet. Az idén 10 millióért adtunk el a Dél-Dunántúlon egy agglomerációban lévő parcellát. Nem ez a jellemző, de az átlagár így is bőven fölötte van már az egymillió forintnak.

– És mennyiért vesznek földet?
– Nem jellemző, hogy veszünk, de előfordult az idén is. Például akkor, ha élünk elővételi jogunkkal, mert zsebszerződésre gyanút adó ügyet észlelünk, mint Karcagon, ahol 130 hektárért 130 milliót adtunk. Vagyis egymilliót adtunk egy hektárért. Tudni kell: az elővétel azt jelenti, hogy mi ajánlatot teszünk a tulajdonosnak a helyi árakon, de ő nem köteles üzletet kötni.

– Változik a helyzet az új földtörvénnyel? Hallani, hogy extra jogosítványai lesznek az NFA-nak, például beleszólhat minden bérleti és adásvételi szerződésbe, gazdaságokat vehet, vagyis csaknem teljhatalmat kap.
– Ez túlzás, a fele sem igaz. Mindenekelőtt leszögezem, mi nem politizálunk, a földtörvényen most politikusok vitáznak. Rengeteg a módosító javaslat, még nincs elfogadott jogszabály. A hazai mezőgazdaság és a magyar gazdák talpra állításához az állami földek bérbeadása nagy segítség, főként egy gazdasági válság közepén.