Vége a téeszeknek?

A földtörvény a kilencvenes évek elejei agráriumot érintő törvényekhez hasonló negatív hatású lesz, amennyiben a mostani állapotában fogadja el a parlament, s lép hatályba nem a tervezett 2014. májusában, hanem már jövőre, júliusban. Ez megszüntetné az állattartók többségét, minimum 40 ezerrel csökkentené a most 100 ezres agrárfoglalkoztatotti réteget, 2 millió földtulajdonosnak okozna vagyonvesztést, továbbá korlátozná a tulajdonukkal való rendelkezést. Készül egy új szövetkezeti törvény, amely a meglévő részjegyek felvásárlására kötelezné a még meglévő szövetkezetek a mezőgazdaságban, ami minimum 200 milliárdos tőkekivonást, azaz csődjüket jelentené. Minderről Nagy Tamás a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke beszélt az érdek-képviseleti szervezet közgyűlésén.

Nagy egyértelművé tette: a szövetkezetek jobban teszik, ha átalakulnak gazdasági társasággá, máskülönben elsöpörheti a kormányzati ellenszenv táplálta új törvénykezés. Nagy a földtörvénnyel kapcsolatban kifejtette: a kormány nem tudja mit tesz, amikor ellehetetleníti a hazai agrárium alapját, a termelés 60 százalékát, az export szinte egészét előállító, bonyolító, az államnak adót fizető, fehéren foglalkoztató szereplőit. Emellett eltűnhet a tej 40, a sertések 50 százaléka, a baromfi 30-40 százaléka az országból, mivel ezeket döntően ezek a nagyüzemek tenyésztik. Egyébként a föld leértékelését, árának csökkentését, a földbérleti díjak esését, az ország mezőgazdasági gépeinek, technológiájának elkótyavetyélését, az uniós támogatások visszafizetését fogja okozni a törvény azzal, hogy tönkreteszi az üzemeket. A MOSZ már nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, egyedül a köztársasági elnököt kérhetik arra, ne írja alá a jogszabályokat.

A közgyűlésen résztvevő Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár nem látja ilyen pesszimistán a helyzetet. Szerinte a földtörvényt, a szövetkezeti törvényt még sok helyen lehet konstruktív módon változtatni. Szerinte elképzelhető, hogy nem is marad benne a kötelező foglalkoztatást előíró passzus, ahogy leszögezte azt is: ő nem ért egyet egyetlen olyan szabállyal sem – legyen az a földtörvény, vagy a szövetkezeti törvény része –, amely tőkekivonást, tőkevesztést okozna az agrárszereplők körében.