Húsgyárak várnak ránk 20 év múlva

Milyen lesz a világ húsz év múlva? Aki mezőgazdaságban gondolkodik, ilyen kérdésekre kell választ adnia. Csakhogy sem a mi tavasz óta élő Nemzeti Vidékstratégiánk, sem az alapokat adó Európai Uniós agrárpolitika nem veszi figyelembe, amit a tudósok mondanak! - állította lapunknak Horn Péter akadémikus.

GazdanetO. Horváth György2013. 01. 09. szerda2013. 01. 09.

Kép: Korszerű sertéstelep a Prügyön. Sertés hizlalda.Török László igazgató. 2010.07.22. Fotó: Bohanek Miklós

Húsgyárak várnak ránk 20 év múlva
Korszerű sertéstelep a Prügyön. Sertés hizlalda.Török László igazgató. 2010.07.22. Fotó: Bohanek Miklós

Addig mind a magyar, mind az európai stratégák eljutottak, hogy 20 év múlva biztosan él majd 9 milliárd ember a földön. A 2020-ig szóló két program – a miénk és az unióé – viszont nem veszi figyelembe, hogy rengeteg hús kell! Már ma legalább 3 milliárd ember akar több húst enni. Ilyen helyzetben még soha nem volt az emberiség. A fejlődő világban háromszor több hús és tej kell majd, a fejlettben a hús iránti igény 20, a tejé 15 százalékkal lesz több. A hús mellett energiahordozóból is több kell, s mostanság már az energiaipar is versenyez mezőgazdasági területekért, termékekért. Keveset emlegetjük, de a csomagolóiparnak, textiliparnak is egyre nagyobb szüksége van növényi keményítőre, cellulózra: mindenre, ami kiválthatja a kőolajszármazékokat. Mindehhez a mostanihoz képest négyszer-tízszer több növényi terméket kellene előállítani a Földön.
Holott a sárgolyónkon látszólag sok a föld, de csak 7 százaléknyi – 40 százalék túl száraz, 21-21 százalék túl hideg és túl nedves, a többi túl hegyes és magas - a hagyományosan megművelhető terület! (Mi magyarok jól állunk a 70 százaléknyi arányunkkal.) Csakhogy a szaporodó emberiség éppen e kicsiből foglal egy egyre többet, egy titkolt adat szerint például Kína már beépítette legjobb földjeinek 40 százalékát! A talaj víz nélkül semmit nem ér, s mint tudjuk a víz egyre korlátosabban áll rendelkezésre. Nem szokás nagyon emlegetni, de a fejlett USA 9 tagállamában 9 métert csökkent már a talajvíz szintje. Ezért kellett a gyümölcsöskertnek nevezett Kaliforniában óriásültetvényeket bezárni! Szokás a klímaváltozást az ember rovására írni, de ez nem bizonyított: melegedés, jégkorszakok nélkülünk is előfordultak rengetegszer. Kulcskérdés a tározók, öntözőrendszerek kialakítása, van állam, mely 15 ezer tározót hozott létre. Az utóbbi években Magyarországon épített a világon a legkevesebb tározót! Mert azt hisszük, nekünk vízből is sok van. Pedig ahol nincs víz, nincs mezőgazdaság, és fejlett agrárium nélkül nincs fejlett vidék sem.
Tehát hús kell! Ezt eddig a világ nagy részén megoldották hallal. Eddig! Ugyanis a 4 millió halászhajó egyre kevesebb zsákmányra tesz szert, a tengerek és óceánok bizonyítottan kimerültek. A kieső zsákmányt egyre több helyen pótolják mesterséges haltenyésztéssel, de ehhez is takarmány kell!
A jelzések szerint 2010-20 között 20 millió tonnával nő a sertéshús, 20 millióval a baromfi, 30millióval a hal termelés. És utóbbiban nagy lehetőségek vannak számunkra is! Ez az ágazat lesz a legfejlődőbb a világon.
Le kell mondani viszont a biodízelről és a bioetanolról. Képtelenség ugyanis a növekvő emberi és állati igények mellett annyi növényt termeszteni, hogy az energiaszektort is kiszolgáljuk – Horn Péter szerint Kína már vissza is fogta ilyen programjait és az EU is kezd rájönni erre. Az öreg kontinens szántóinak 60 százalékát kellene erre felhasználni, ha ki akarnánk váltani az üzemanyag 20 százalékát ezekkel a hajtóanyagokkal.
Mi lesz a jövő? Horn szerint húsgyárak és a lehető leginkább kihasznált legelők. A nagy tőkés cégek terepe lesz a legintenzívebb körülmények között működő állattelepek. Az itt előállított hús takarékoskodik leginkább a talajjal és a vízzel. Ezt bizonyítja, hogy ma egy kiló csirkemellfilé előállításához profi körülmények között harmad annyi víz, takarmány szükséges, és harmad annyi trágya keletkezik, mint 30 éve. Utóbbiból energiát és a talajba visszajuttatott humuszt állítanak elő. A környezetszennyezés így minimális.
A másik út a kisebb üzemek által végzett legeltetés. Ahogy a földön évmilliók óta mindig a legtöbb állatot tartották el a legelők, úgy kell nekünk is a maximumig terhelni a legelőket és bizonyítottan ez garantálja a legnagyobb fajgazdagságot is e területeken. Ha nem ezt tesszük, legelőink is tönkremennek.
De vajon a magyar agráriumot alapvetően befolyásoló európai stratégia figyelembe veszi-e? A válasz, nem. Az EU mondhatni öngyilkos agrárpolitikát folytat. Állattartás ellenes szabályozást alakított ki, mely drágítja az állattartást, még mindig csak a növénytermesztést támogatja, hibás zöldpolitikát folytat, miközben a világ ellép mellette. A hazai agrárpolitika csak a családi gazdaságra koncentrál, holott Európa rég mást tesz: Az utóbbi 15 évben például Németországban 6-ról 60 százalékra nőtt a nagyüzemek aránya, 1,5 millió családi üzemből már csak félmillió van. Dániában óriáscégek állítják elő az agrártermékek többségét, a francia kisgazdaságok száma megfeleződött.

Ezek is érdekelhetnek