Nem lesz több egyeztetés földügyekben

Eddig még nem találtak szabálytalan földbérlőt az állami területeken gazdálkodók között, holott eddig nagyjából 500 bérlőtől származó, úgynevezett előrehaladási jelentést vizsgáltak át a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szakértői – válaszolta a Szabad Föld kérdésre a szervezet elnöke, Sebestyén Róbert. Egyre több állami földbérleti szerződés éli meg egy éve születésnapját, így eljött az ideje annak is, hogy e földek bérlőit, gazdálkodásukat az NFA ellenőrizze. Vagyis egybevesse azt a bérleti szerződéseben vállaltakkal, a gazdálkodási tervvel. Ez részben a területek szabályszerű művelését, illetve az állattartásra vonatkozó vállalások teljesítését jelenti. Sebestyén elnök szerint a bérlők előzetesen úgynevezett előrehaladási jelentést nyújtanak be írásban, ezt az NFA szakértői tekintik át, majd minden bérlőt személyesen is felkeresnek és a helyszínen is ellenőrzik, hogy minden megfelel-e a bérleti szerződésben leírtaknak. Ha olyan nagyobb hiba van, melyről a bérlő tehet, akkor a szerződést is felbontja a földalap. Ez az ügy azonban kétoldalú szerződést érintő ügy, tehát harmadik személynek, félnek semmi köze hozzá – ezzel az elnök a szocialista párt bejelentésére reagált, ugyanis az MSZP arra kérte a lakosságot, hogy ahol úgy sejtik, hogy az állami földek bérlői nem teljesítik a feltételeket – például szemmel láthatóan nem tartanak állatot az új bérlők -,akkor arról tegyenek bejelentést a pártnál.

Sebestyén Róbert beszámolt ma arról is, hogy az idén 4 milliárd forintot biztosít a költségvetés az alap számára, hogy földet vegyen. (Nagyjából egymillióba kerül egy hektár, így 4 ezer hektárra lehet elég e pénz, ami a tavalyinak többszörösét jelentheti.) Elsődlegesen a gyanús, spekulációs célú földvásárlásokat megakadályozandó elővásárlási jog alapján vesz majd földet az NFA – már januárban is volt erre példa –, ahogy tette tavaly is, mikor összesen 600 hektárnyi területet vett meg. A pénzből persze majd jut a földcserékre, és más földek vételére is, például akad olyan tulajdonos, aki eleve a földalappal akar üzletelni, s nem magánszemélyeknek szánja földjét.

Szabó Csaba miniszteri biztos arról beszélt, hogy tavaly 450, 2011-ben 400 millió forintot biztosítottak a nemzeti parkoknak – döntően a nyugat-magyarországi Őrségi Nemzeti Parknak –, hogy a védett területek közül azokat, amelyeknél felmerül a spekulációs célú vétel, vagy egyéb zsebszerződés esete, ott előbb vásárlási ajánlatot tegyen, s ha ez nem megy, akkor kisajátítsa ezeket. Összesen ezer hektár került így állami tulajdonba, illetve a földalap szabályai szerint e területeket a parkok bérbe adják kistermelőknek. A vételi/kisajátítási akció folytatódik idén is, s ez már része az NFA elnöke által emlegetett 4 milliárd forintos ügyleteknek.

Szabó Csaba beszélt a néhány héten belül a parlament elé kerülő földügyi csomagról is, melyben egyelőre két tételt, azaz törvényt láthatnak a képviselők. Az egyik a már beterjesztett – és eddig egyelőre 213 módosító indítvánnyal bíró, már óriási vitát kiváltó - földforgalmi szabályokról szóló, a másik viszont még előterjesztésként sem ismert üzemszabályozási törvénytervezet. A későbbiekben elkészül a kötelező földregisztrációt előíró passzus, az agrárintegrátorokról szóló törvény. Ezekkel együtt már élő jogszabályok – például az öröklésről szóló – módosítását is előírhatják a földügyek kapcsán. Szabó keveset árult el a készülő törvénytervezetekről, de azt például megtudhattuk tőle, hogy az integrációs passzus során elsődleges lesz olyan non profit alapon működő termelésszervező egységek létrehozása. E törvényt nem bocsátják társadalmi vitára, ahogy az üzemszabályozásra vonatkozó elképzeléseket sem. Vagyis a kormány nem tervezi további egyeztetést földügyekben – vonhatjuk le a tanulságot.