Veszélybe kerül a vetés?

A Magyarországon is széles körben használt csávázószer – a csávázás a vetőmagot védő anyaggal történő bevonása a kelés előtt és utáni időszakban különféle kórokozókkal szemben - felhasználását az Európai Bizottság azért kívánja közösségi szinten szabályozni, mert egy januárban megjelent EFSA (Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság) tanulmány alapján elképzelhető, hogy ez a szer áll az egyes tagországokban megfigyelhető méhpusztulások mögött. Magyarország, mint az EU egyik legnagyobb méztermelő országa, kiemelten érdekelt a kérdésben, csakhogy hazánkban nem fordult elő ettől a szertől származó pusztulás, holott mi tartjuk a legtöbb méhcsaládot egy hektárra vetítve az unióban.

A tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a Bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. A tagországok megosztottak a kérdésben, mert nem áll rendelkezésre elegendő adat, és a méhpusztulás nem bizonyított. Magyarország nem tartja megalapozottnak a Bizottság javaslatát. Hazánk mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát és végezzen további hatástanulmányokat.

Magyarország álláspontja szerint kiemelten fontos, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok mellett, szabadföldi kísérletek is bizonyítsák a neonikotinoid alapú csávázószerek használatának kockázatát. Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.

Mi a tét? Ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő-szereket, nincs helyettesítő termék, és megfelelő védelem nélkül maradhat szinte az egész növénytermesztés, így a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés is.

A következő lépésben az Európai Unió feljebbviteli Bizottsága tárgyalhatja a kérdést.