Miről álmodnak a kertészek?

2014-2020 között - az unió új költségvetési és fejlesztési időszakában -, a kertészek nagyot akarnak lépni és egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt állítanának elő, legalább 100 ezer új munkahelyet teremtenének. Ehhez persze támogatás is kell. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat 2014-2020 közötti fejlesztési javaslatairól Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke beszélt, s leszögezte: a tervezett fejlesztések költsége a jelzett időszakban eléri a 465 milliárd forintot. Ebből a támogatási igény 232,5 milliárd forint. A fejlesztések eredményeként az ágazat éves elsődleges kibocsátásának értéke mintegy 180 milliárd forinttal összességében 380 milliárd forintra nőne, áruértékben elérné az 1000 milliárd forintot a mostani mintegy 600 milliárd forinttal szemben.

A fejlesztéseknek köszönhetően a növényházi termelés a mostani 380 ezer tonnáról 580 ezer tonnára nőne. A gombatermelés megduplázódna, 50 ezer tonnára. A szántóföldi zöldségtermelés mennyisége 400 ezer tonnával lenne több, 1,7 millió tonnára nőne. A zöldségtermelés összességében elérné a 2,33 millió tonnát, a gyümölcstermesztés pedig - a fajta- és ültetvénycserével - 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelkedne.

Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának elnöke arról beszélt, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat a magyar agrárium egyik kitörési pontja lehet. Emlékeztetett: a kormányprogramban a kertészet kiemelt ágazatként szerepel, és a foglalkoztatáspolitika is számol az ágazatban rejlő többletlehetőségekkel.