Nem mindent visz a víz, de baj van!

Ugrásra készen várják a növénytermesztők a jobb időt: minimum két-három hetes csúszást okoz ugyanis szinte minden kultúrában a késői tavaszodás a téli márciusi időjárás. Sőt, úgy néz ki, hogy még április közepéig nem lehet az ország legtöbb területén a földekre menni. Legnagyobb gondban a borsótermesztők és tavaszi árpa vetést tervezők vannak: csupán töredékét tudták elvetni a tervezett mennyiségnek március közepéig, azóta nem tudtak dolgozni. Az elvetett magvak kelése, illetve a kis növények fejlődése a hideg miatt zavart lehet. Emiatt félő, hogy az idén jóval kevesebb borsó terem, illetve a következő hetek időjárásától függ minden – tájékoztatta a Szabad Földet Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Amennyiben április végén és májusban egy nagyobb felmelegedés jön, úgy a különböző borsófajták úgymond összeérnek, egyszerre kell őket betakarítani, s ez túlkínálatot okozhat, a hűtőházak konzervgyárak nem biztos, hogy képesek lesznek minden tételt fogadni.

Más tavaszi növényeknél is nőtt a termesztés kockázata: így a kukorica vetése biztosan elcsúszik az utóbbi évekhez képest legalább két-három hetet, ahogy a napraforgóé és a cukorrépáé is. Sőt, a március végi hóhelyzet, az azóta lehullott sok eső miatt biztosan nő a belvizes terület, és azon táblák mennyisége, amelyet ugyan nem borít víz, de a talajok túl sárosak ahhoz, géppel rá lehessen menni. Március utolsó napjaiban 65-70 ezer hektárt borított belvíz, ami átlagosnak mondható, s e területeken egyébként sem szoktak szántóföldi termesztést végezni. A baj az, hogy e terület akár meg is duplázódhat április első dekádjában.

Az őszi vetésű búza, más kalászos gabona és repce szépen telelt, minden hír arról szólt, hogy az állományok kétharmada jó minőségű. Volt. Ugyanis márciusban csupán a vetések felén tudták elvégezni a fejtrágyázást, s az is rosszul hasznosult. Egyrészt lemoshatta a sok csapadék, másrészt a hideg miatt a növények nagy része nem szívta fel a tápanyagokat. A kérdés, hogy mikor lehet ismételni, illetve elindítani a fejtrágyázást, s az miként hat majd a növényekre.

Nem tudni még, hogy a márciusi hideg miként hatott a repcére, illetve a gyümölcsösökre. A kép igen változatos lehet attól függően, hogy az egyes területeken mennyire indult meg a rügyek fejlődése, illetve a repce sejtjeiben a tavaszra történő „átállás”. Ha megindult, akkor a márciusi enyhébb fagyok is károsíthattak, de mindez csak április közepére, végére derülhet ki. Egyszóval, a gazdálkodók számára a következő hetek időjárása létfontosságú lesz az idén, de egyben megmutatja, hogy okozott-e markánsabb károkat az elhúzódó tél.