Átláthatatlanná tették a földügyeket

Ember legyen a talpán, aki átlátja, hogy miről is szól pontosan a földforgalmi törvény tervezete. Ugyanis szinte naponta írják át azt a beterjesztők, alig néhány órás véleményezési időt hagyva szakmai és társadalmi szakértőknek, képviselőknek. Ráadásul sok részletet egy majdani, de eddig még nem is vázolt törvényekben szabályoznának. Ennek megfelelően aztán óriási a zűrzavar.

Gazdanet2013. 05. 30. csütörtök2013. 05. 30.
Átláthatatlanná tették a földügyeket

Kilép a Fidesz országgyűlési frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját Ángyán József a földforgalmi törvény júniusi elfogadása után, ha a jogszabály nem a helyi gazdák érdekeit szolgálja. A volt Vidékfejlesztési Minisztériumi (VM) államtitkár frakciótársával, Bencsik Jánossal több mint 70 módosító indítványt nyújtott be az előterjesztéshez. A kormánytöbbség azonban az ellenzék módosítóival együtt összesen 209 javaslat mindegyikét leszavazta még a szakbizottsági ülésen.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint a változtatások ellenére továbbra is csak helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó természetes személy szerezhetne földet Magyarországon, s a kormány a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A javaslat azonban az elmúlt időszakban a kormánypárti padsorokból is kapott bírálatot. A kedden kezdődött parlamenti általános vitában az MSZP nem nyújtott be kapcsolódó módosító javaslatokat a földtörvényhez, mert ezzel sem akarta legitimálni ezt a rossz törvényt - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke úgy vélte, az előterjesztést vissza kellene vonni és egy konszenzussal alkotott új jogszabályt kellene benyújtani az Országgyűlés elé. A szakpolitikus azt is kifogásolta, hogy a földtörvényhez szorosan kapcsolódó három törvényt még mindig nem ismerhették meg a képviselők: nevezetesen az üzemszervezési, az integrációról szóló jogszabályt és azt, amely szabályozná, milyen feltételekkel lehet a jelenlegi 1200 helyett 1800 hektáros földje annak a gazdálkodónak, aki állatot tart, illetve vetőmagot termeszt.

- A törvény jelenlegi szövege alapján a megemelt földterület birtoklásához már az is elég, ha valakinek van két tyúkja, s kap egy igazolást a hatóságtól, hogy állatot tart, de ugyanez a gond a vetőmagtermesztéssel is: ha valaki 1 hektáros terület meglétét igazolja, már jogosult az 1800 hektárra - figyelmeztetett Gőgös. A szocialista szakpolitikus felháborítónak nevezte, hogy a törvénybe bekerült egy új passzus, mely szerint azok az agrártársaságok, amelyek a '90-es évek elején jogszerűen jutottak termőföldhöz, ha átalakulnak, elveszítik a földtulajdonukat. A föld elvileg a jogelődé lesz, ám azt homály fedi, mi történik akkor, ha jogutód nélkül alakul át az agrárcég. Az ellenzéki szakpolitikus mindenképpen jó irányba tett lépésnek minősítette, hogy a javaslatból végül mégiscsak kivették az agrártársaságokat sújtó foglalkoztatási kötelezettséget. Eredetileg ugyanis a birtok nagyságától függően kellett volna bizonyos számú munkavállalót alkalmazni, ami a társasvállalkozásokat tönkre tette volna. Úgy vélte, valószínűleg a fideszes agrár-nagyvállalkozók a ütötték ki a szabályozásból ezt a pontot, amely egyébként a családi gazdaságokra nem vonatkozott volna.

- Az viszont érthetetlen, miért öntötték ki a fürdővízzel a gyereket is, miért nem vették figyelembe azt a módosító indítványunkat, hogy 30 hektáronként legyen kötelező egy-egy embert foglalkoztatni, de nem csak a társaságoknak, hanem a családi gazdaságoknak is. Erre nem volt fogadókészség, pedig mást sem hallunk a kormánytól, mint hogy panaszkodik a vidéki foglalkoztatás sanyarú helyzetére - jegyezte meg Gőgös Zoltán, aki kedvező változásnak ítélte, hogy a földműves fogalmát kitágították, vagyis a társas agrárcégek tulajdonosai ezentúl magánemberként lehetnek földművesek. Ez elsősorban a családi alapú kft.-kre lehet érvényes. Megmaradt viszont az az előírás, hogy termőföldet csak földműves vásárolhat. Az MSZP-s szakpolitikus szerint ezzel nem is lenne baj, de nehezen értelmezhető, mit jelent az, hogy a földművesnek legyen bevallott jövedelme. Gőgös azt is furcsállotta, hogy eltörölték a családi gazdaságok 500 hektáros birtok-maximumát. Ehelyett az új törvényjavaslatban a családtagoknak külön-külön akár 1200 hektárja is lehet. Miként az is hiányzik a jogszabálytervezetből, ami a jelenlegi törvényben még szerepel, hogy senki nem szerezheti meg egy település határában a termőföld negyedét. A szakpolitikus úgy vélte: ez megnyitja az utat a nagybirtokok előtt.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek