Új elemekkel bővül a háztáji gazdaságok fejlesztése

Mára eltűnt a világon korábban termesztett növényfajták, tájfajták háromnegyede, mert kiszorították azokat az új, nagyobb bevételt hozó fajták hibridek. Hasonló a tendencia az állatfajtáknál. Mindez óriási veszteség az emberiség számára, ugyanakkor Magyarország, illetve a Kárpát-medence ennél sokkal jobb helyzetben van, mert képes volt megőrizni az elmúlt több évtizedben a termelésből már kikopott fajták nagy részét. Ebben alapvető szerepet játszottak a génbankok, például a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NöDiK), illetve a gödöllői KÁTKI/HáGK. Erről Kőrösi Levente, a vidékfejlesztési tárca Biodiverzitás és Génmegőrzési főosztályának helyettes vezetője beszélt Gödöllőn. A Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából tartott szakmai tanácskozáson a szakértők röviden beszéltek a már évek óta futó és az éppen megkezdett háztáji gazdálkodást és a génmegőrzést egyaránt szolgáló vidékfejlesztési programokról. Két éve indult az eddig legszélesebb körben elterjedt Nyúl-unk a munkáért program. Ennek keretében 2011-ben 200, tavaly közel 90 család kapott tenyésznyulat, takarmányt és tudást az állattartáshoz – számolt be a program egyik kitalálója és fenntartója, a Tetrabbit Kft. vezetője Sándor Ferenc. Egyes családok már ott tartanak, hogy saját ellátásukon felül piaci értékesítésre is képesek nyulat termelni. Most egy új, prémium terméknek számító, úgynevezett relax rabbit márkanév alatt futó és kiterjesztésre váró program is indul. Lényege, hogy a Magyar óriás nyulat természetközeli takarmányozással, technológiával állítják elő, s ezt a kiváló minőségű és az állatvédelmi szempontból ideális körülmények között előállított húst a legkényesebb piac is keresi. Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára avatta fel a gödöllői kutatóintézet területén most elkészült úgynevezett nukleusz tenyésztelepet, ahol a Magyar óriás nyúl genetikai hátterét biztosítják a programhoz.
Szintén évek óta tart a Hungaricum Baromfi (Hu-Ba) program, melyet a KÁTKI/HáGK koordinál.

- Ennek keretében faluközösségek, családok az önkormányzatok által szervezve őshonos baromfifajtákat tartanak: napos csirkét, speciális takarmányt kapnak, oktatáson vesznek részt, s a kész hízott baromfit, tojásukat szervezetten dolgozzák fel és értékesítik. A magyar őshonos állatok a határon túl is jól teljesítenek: Vietnam, Laosz és Erdély jó példa erre – hangsúlyozta a Hu-Ba programot bemutató Szalay István, a KÁTKI/HáGK igazgatója, aki bemutatta az intézet új termékeit is: a gyöngytyúk és szabad tartásos őshonos tyúkfajták tojásából készített prémium minőségű tésztatermékeket is.
E programok elsődlegesen a leghátrányosabb kistérségek településeire koncentráltak, mert céljuk elsőként az itt élő nehéz sorsú családok segítése, egészséges élelmiszerrel történő ellátása. Ennek része a Mintakert program is: Gödöllőn a kutatóintézet területén veteményest, gyümölcsöst létesítettek, melyet két család gyermekestől gondoz, a lehető leginkább törekedve a minél kisebb mennyiségű vegyszer felhasználására – foglalta össze a program lényegét Oláh Krisztina.
– Évente 50 kiló halat tudnak megtermelni azok a vállalkozó szellemű városi, falusi közösségek, tanyák gazdái, akik részt vesznek a rövidesen induló Tanyató programban. Ehhez nem kell más, mint 50-100 négyzetméternyi tófelület, melynek kialakításában, fenntartásában, a kapcsolódó oktatásban segít az Aranyponty Zrt., a program megalkotója – tudhatták meg a tanácskozás résztvevői Lévai Ferenctől, a cég vezetőjétől.

Mindennek szervezeti hátteret adhatnak akár a közmunkaprogramok is – szögezte le Sipos Gyula, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárság szakmai vezetője. S hogy mindez valóban miként működik a gyakorlatban, annak részleteiről Egerág és Mátraverebély polgármesterei adtak számot.