Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Meglehetősen furcsa tartalmú közleményt jelentetett meg a napokban az agrártárca. Azt állítja, hogy több szegmensben is világszínvonalú a magyar agrárium. A szövegből aztán kiderül, nem a teljesítményünkre, hanem megváltoztathatatlan adottságainkra alapozza állítását a minisztérium.
„Magyarország teljesítménye több agrárgazdasági területen is világszínvonalú – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) összeállítása alapján.” Az érdeklődő felkapja erre a fejét, aztán a további sorokat átfutva csak ráncolni tudja homlokát. A VM ugyanis beállt a kormányzati öntömjénezők sorába, s olyan adatokat tüntet fel világcsúcsnak, nagy tettnek, melyhez semmivel nem járult hozzá. Sőt, érthetetlen, hogy miért kellett ehhez a jó nevű és valóban szakmai munkát végző AKI elemzése. Azt ugyanis évtizedek óta tudja mindenki, hogy az ország jelentős területe művelhető, s mióta nagy hegyeinket is elcsatolták a mezőgazdasági terület aránya valóban egyike a legnagyobbaknak az ország területéhez viszonyítva.
„Magyarország a mezőgazdaságilag művelhető területek arányában a harmadik helyen áll az Európai Unión belül. A kiváló adottságokat mutatja, hogy e területek több mint 80 százaléka szántó, amivel az ország a tagállamok közül Dánia után a második helyet foglalja el, és mintegy 23 százalékkal múlja felül az uniós átlagot” – ismertette a tárca.
S az előbbiekből szervesen következik a másik „világszínvonal” is, miszerint Magyarországon egy agrárgazdaságban foglalkoztatott ember a 27 uniós ország átlagánál 53 százalékkal nagyobb területen gazdálkodik, csak az Egyesült Királyság, Dánia és Franciaország rendelkezik ennél kedvezőbb adatokkal. Tavaly 15 ezerrel nőtt a mezőgazdaságban dolgozók száma – jegyzi meg a VM, ugyanakkor arról nem szól, hol mely ágazatokban sikerült e növekedést elérni, vajon ez nem csupán a napszámosok számának növekedését takarja-e. Ahogy arra sem térnek ki, hogy ma csupán 185 ezer foglalkoztatottnak ad munkát ez a hatalmas terület kiegészülve az erdőgazdaságokban és halászatokban dolgozókkal. Érdemes felidézni, hogy 1990-ben még 800 ember szerzett foglalkoztatottként jövedelmet a mezőgazdaságból.
A közlemény további részében aztán tényleg találni néhány kiemelkedő teljesítményt! Így például Magyarország a világ ötödik legnagyobb vetőmag-exportőre, az előállított vetőmag mennyisége megközelíti a 270 ezer tonnát, s hogy ne legyen minden ilyen szép, érdemes megjegyezni, hogy még 10 évvel ezelőtt is 300 ezer tonna felett volt e mennyiség, de 1987-ben 600 ezer tonnánál is többet állítottunk elő!.
Megemlékeznek még arról is, hogy az évi több mint egymillió tonnás napraforgómag-termeléssel Magyarország a nyolcadik helyen szerepel a világrangsorban, a magyar kivitel pedig az elmúlt három évben 8-19 százalékos részarányt képviselt a világ kereskedelmében. Jók vagyunk a csemegekukorica, a meggy, a torma, a libatoll, a kacsa- és nyúlhús, az étkezési ponty és méz termelésében. A harmadára zsugorodott sertésállományról, a 20 éve stagnáló növénytermesztésről, a megfeleződött tehénállományról stb. nem szól a jelentés.
A VM közlemény azzal zárul, hogy „Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az eredményeket látva hangsúlyozta, beérett az elmúlt három éves munka gyümölcse”.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu