Hét évre szóló ügy dőlt el végérvényesen!

A mezőgazdasági szakbizottság hétfői szavazása tulajdonképpen formalitás volt azt követően, hogy a Parlament és a Tanács tárgyalóküldöttsége múlt héten zöldágra vergődött a KAP-reform még nyitott kérdéseiről. Ezek alapvetően olyan kérdések voltak, amelyeket a következő többéves pénzügyi keretről az állam- és kormányfők által még február elején megkötött alku tartalmazott.

„A mai szavazás a megreformált közös agrárpolitika végleges formáját rögzíti 2020-ig. A KAP-reformok történetében először a parlamenti bizottságnak jelentős változásokat sikerült elérnie és javítania a szabályokon. Az eredmény egy egyszerűbb, az üzemek, a munkások és a termelők következő generációja számára relevánsabb közös agrárpolitika” – jelentette ki Paolo De Castro, a szakbizottság elnöke a bruxinfo.hu beszámolója szerint.

A szakbizottság most olyan szabályokról is szavazott, amelyek nem voltak részei az első, még június 26-i megállapodásnak. Az alku központi eleme a direkt támogatások úgynevezett felső határa és fokozatos csökkentése az évek haladtával. Az egyes birtokok támogatása - a zöldítésre szánt kifizetések kivételével - 150 ezer eurós éves kifizetési szint fölött legalább 5 százalékkal csökken. A birtokon foglalkoztatott dolgozók bérköltségei ugyanakkor nem számítanak be az alapul vett összegbe, pontosabban levonhatók belőle. Az 5 százaléknyi összegek az érintett tagállamoknál vagy régióknál maradnak és a vidékfejlesztési borítékba kerülnek át, ahol viszont nem lesz kötelező a társfinanszírozás.

A megállapodás a közvetlen kifizetések tagállamok közötti kiegyensúlyozására is kiterjed. Azoknak az országoknak a támogatása, ahol a hektáronkénti kifizetés jelenleg nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, a 90 százalékos átlag és a jelenlegi szint közötti különbség harmadával fog nőni. Emellett garancia lesz arra, 2019-ben valamennyi tagállam el kell, hogy érjen egy minimális szintet.

A tagállamok a közvetlen jövedelemtámogatásokat tartalmazó nemzeti boríték legfeljebb 15 százalékát az első pillérből átcsoportosíthatják a vidékfejlesztési borítékba, és ennél az összegnél nem lesz majd nemzeti társfinanszírozás. Ennek a fordítottjára is lesz lehetőség a pénzügyi boríték tartalmának 15 százalékáig. A 90 százalékos átlagos uniós kifizetési szintet nem elérő tagállamokban 25 százalék lesz a megengedett transzfer mértéke.

A megállapodás a vidékfejlesztési uniós társfinanszírozási rátákra is kiterjed. Ennek megfelelően a legszegényebb és a távolabb fekvő régiók, valamint az Égei-tengeri szigetek esetében az uniós társfinanszírozási ráta akár 85 százalék, az úgynevezett átmeneti régiókban 75% lehet. Az EP plenárisa októberben vagy novemberben szavaz a KAP reformjáról szóló négy jelentésről.