Nyugalom árzuhanás közben

- Tavaly a kevés, az idén a sok gabona értékesítése okozhat gondot. Legalább 4-5 millió tonna terményt kellene külföldön eladni, ahol a miénknél is jobb a termés. Nem lesz ebből gondja a termelőknek?
- Az soha nem gond, ha valamiből sok terem. Ez többletet jelent a gazdálkodónak, az országnak és a kereskedelemnek, de a fuvarozó cégeknek és más csatlakozó iparágnak is.

- Az árak nyomottak: a gabona, a repce, a napraforgó 30-40 százalékkal kevesebbet ér, mint fél éve. A gabonatermesztők lobbija szerint minden második termelő veszteséggel gazdálkodik.
- A tavalyi rekordárakhoz képest alacsonyabb szinten lehet értékesíteni, de az átlaghozamok nőttek, és az átlagos termelő eredményesen gazdálkodik többek között a hektáronkénti 69 ezer forintos uniós területalapú támogatásnak is köszönhetően. A kalászos gabonákból 7 millió tonna termett az idén, ebből 5,1 millió a búza, melynek minősége is jó és értékesíthető.

- A kukorica termésről azonban eltértek a vélemények: a termelők 6 millió alatti, az agrárirányítás 6,6-6,7 millió tonnányi termésről beszélt. Ez messze elmarad a korábbi 8 milliósra tervezett összes mennyiségtől. A tengeri ára 40 ezer forint körül mozog, a búzáé pedig csak 43-45 ezer forint.
- Úgy becsüljük, hogy az aszály dacára 7 millió tonnához közelít a kukoricatermés. A ráfizetésről pedig annyit, hogy aki az átlag körül termelt akár búzát, akár kukoricát, annak a mai árak mellett is eredményes a tevékenysége Egyébként a magyar árak szinte forintra azonosak például a francia telephelyi árakkal. A különbség viszont más oldalról nézve óriási: a francia parasztok 20 százalékkal több gabonát arattak egy hektárról. De egy a lényeg, a magyar gabonát, bármennyi is terem, el lehet adni a világpiacon. Nem könnyű, mert nincs tengerünk, s a kikötőkig el kell szállítani, ami többletköltség, de még nem volt év, hogy komoly mennyiségű eladatlan készlet maradt volna az országban

- Csakhogy egyre nehezebb a dolgunk, mert a szomszédos országokban is egyre több terem, Ukrajna az egyik legnagyobb gabonaexportőr lett a térségben, de Románia is fejlődik, s az idén már például 4 millió tonna kukoricát fog exportálni, s hasonló pozíciót ért el Szerbia is. Régi vevőinknek búcsút mondhatunk?
- Ezért mondtam, hogy egyre nehezebb az exportőrök dolga, de ne feledjük, hogy a Föld lakossága egyre több gabonát igényel. Tavaly kukoricából hiány volt, ami rekord szintre emelte az árakat. Erre a mostani szezonban mindenki sokkal többet vetett és termelt, szerencsés volt az időjárás és estek az árak. Világrekordot jelent, 951 millió tonna a tengeri termés a Földön. Csaknem egymilliárd tonna, azaz az összes gabonatermés közel fele kukorica. Ennek felét az emberek eszik meg, kukorica van a kólában, a folyékony cukorban, a bioetanolban, a keményítős termékekben, de készül belőle olaj és már ruha is De a búzatermelés is rekordot döntött: 705 millió tonnás a globális termés. A raktárakat, a készleteket fel lehet tölteni, s a tavalyi feszes állapot után ma nyugodt a helyzet.

- A magyar piac is? Két éve nem kötnek előre felvásárlási szerződést, így kérdéses is lehetne az idei értékesítés.
- Valóban alig tudtunk előre szerződni, lekötni készleteket, ami megnehezíti a munkát. Jelenleg a kiegyensúlyozott tevékenység a jellemző. Nyártól kezdve folyamatosan adják, veszik a gabonaféléket és a repcét is a piacon. Az árak estek, de üzletek születtek és születnek, a gazdálkodók pénzhez jutottak, tudtak aratni, talajt művelni, vetni, s most érkezik a már említett hektáronkénti uniós juttatás is. Részükről nincs ok a kényszer-értékesítésre, aki úgy ítéli meg, az kivárhat. A végfelhasználók sem kapkodnak, elegendő áru áll rendelkezésre, kiegyensúlyozott a forgalom. A jelenlegi helyzet rendkívül transzparens, a termények értékét az eladók és vevők is pontosan ismerik.

- A nyugalomhoz hozzájárult a feketegazdaság visszaszorítása is?
- Magyarországon feltétlenül. A fordított áfa-fizetés megtisztította a forgalmat az adócsalóktól, áldásos hatású, de sajnos a feketézők most átnyergeltek más területekre, például a szójadara, a liszt és az étolaj piacára.

- Mi a lényege a feketézésnek?
- Alapja az eltérő áfaszint az egyes országokban. Amennyiben az áfaszintek közötti különbség nagyobb, mint egy termék fuvarköltsége, abban a pillanatban megérheti egy könnyen értékesíthető terménnyel feketén kereskedni. Márpedig nálunk a 27 százalékos adókulcs mellékhatása, hogy szinte minden terménynél „rentábilissá” teszi az adócsalást. Például ön kibérel egy kamiont, lemegy vele Koper kikötőjébe, ott megtölti szójadarával, itthon feketén eladja s egy fuvaron 3-5 millió forintot kereshet.

- Egy kamionnyi fuvaron?
- Igen, minket is megkeresnek ilyen ajánlatokkal, de m nem veszünk bizonytalan eredetű árut a potenciális nyereség lehetősége ellenére sem. Sajnálatos módon hasonló ügyletek mennek az étolajjal, a liszttel és a hússal. Szakmai szervezetek javasolják a magyar kormánynak, hogy vezesse be a fordított áfafizetést e termékkörökben is – erre nyártól 2018-ig szinte szabad kezet adott az EU –, valamint az áfa-csökkentésre is sort lehetne keríteni. A korlátozás elképzelhető lehetne például úgy is, hogy igen magas kaucióhoz kötik e termékek kereskedelmének engedélyezését. Így a két hónapig élő fantom cégek kiszűrhetők lehetnének a kereskedelmi tevékenységből.

- A kormányzópárt szakértője bejelentette, hogy mégsem lesz áfa-csökkentés, mert nem garantálható, hogy annak kedvező hatását a kereskedők nem nyelik le.
- Ezen termékekkel a Cargill nem foglalkozik Magyarországon ezért nem gondolom, hogy szerencsés ha én nyilatkozom a kérdésben. A kormány és ágazatok közötti folyamatos konzultációt nagyon fontosnak tartom, minden konszenzusos megoldás jobb, mint az egyedül kialakított döntés.

- A feketézés lehet az oka annak is, hogy bár a hivatalos statisztikák szerint már a nyár közepén el kellett volna fogynia a tavalyi kukoricának, még ma is lehet kapni? Vagyis valahonnan előteremtettek a gazdák, kereskedők 1-1,5 millió tengerit?
- Mi tavaly betakarításkor jeleztük, hogy véleményünk szerint elegendő a kukoricatermés az országos igények lefedésére, esetleg minimális importot is terveztünk. Ezt a véleményünket igazolták a termésév piaci folyamatai és ma úgy gondolom, hogy elképzelhető, hogy a hivatalos 4,7 millióval szemben megtermett tavaly is az 5,2-5,5 millió tonna kukorica. De megint visszatérünk a feketegazdasághoz, például az illegális húspiac állatait illegális takarmánnyal kell etetni, máskülönben az ellenőrzésekkor kiderülne a turpisság. Tehát a fekete húshoz fekete gabona is kell! Így fordul elő, hogy többek nem vallják be a valós termést és az összesített adatok torzulhatnak.

- Az állattartókat az elszabadult takarmányárak szorongatták. Most mennyivel lesz olcsóbb a táp?
- A kukorica felvásárlás igazi beindulásáig nem árazzák be az új tápokat. De már eddig is volt árcsökkenés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet hetente Brüsszelnek leadott jelentéséből kiderül, hogy a baromfi és sertéstápok idén szeptemberben 5-15 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A szójadara ára is alacsonyabb, ami szintén az árak mérséklődéséhez vezetnek. Igaz, a takarmányban sok az import tétel – vitaminok, premixek, takarmánykiegészítők –, de a forint nem gyengült, inkább erősödött mostanság. A takarmányköltség biztosan mérséklődik, így az állattartók nagyobb eséllyel gazdaságossá tehetik működésüket. Ez egyébként érződik az utóbbi hónapok tárgyalásain, partnereink kevésbé idegesek, mint korábban voltak. Azaz ma árak szempontjából béke van az agrárgazdaságban, nem képződik extrém haszon a szállítási lánc egyik szereplőjénél sem, együttműködéses hangulat van. Az ország pedig örülhet, hogy megtermett 14-15 millió tonna gabonája, mert ebből legalább 4-5 milliót el tud adni külföldön.