Földügyekben is a kamara dönthet?

A földtörvény szerint a termőföld adásvételét jóváhagyó bizottságok megválasztását a jegyző bonyolítja le, és van, ahol már most követelik a testület megalakítását. A testületek létrehozását a tavaly nyáron elfogadott földforgalmi törvény írja elő, de a részletes szabályozás még nem jelent meg. Ha a földbizottság nem alakul meg, vagy nem képes ellátni feladatát, akkor a NAK területi szerve veszi át a szerepét - közölte az MTI szerint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A termőföldvásárlást ebben az esetben a NAK megyei elnöksége hagyhatja jóvá, az elnök szerint azonban célszerű lesz a megyei elnökségeknek kikérniük a települési agrárgazdasági bizottságok véleményét. A kamara valószínűleg kötelezővé teszi ezt.

A NAK elnöke megjegyezte: nem zárja ki semmi, hogy a települési agrárgazdasági bizottság tagja egyben a földbizottság tagja is legyen. Kistelepüléseken nem feltétlenül van annyi köztiszteletben álló gazdálkodó, hogy a két bizottságot különböző tagokkal töltsék fel, így sok helyen lesznek átfedések - mondta.

Győrffy Balázs szólt arról is, hogy tavalyi ígéretüknek megfelelően felülvizsgálják a kamarai tagdíj összegét, ezt azonban a 2013-as év zárása után teszik meg. Mint mondta, javasolták, hogy az idei tagdíj megfizetésének határidejét május 15-ig tolják ki.

Márpedig az utóbbi néhány hétben alakult kamarai bizottságok közül többet úgy hoztak létre, hogy az érintetteknek csupán igen kis része értesült az alakuló ülésről, vannak olyan térségek, amelyek helyi kamarai szervezeteibe egy adott település egyetlen gazdálkodója sem került be. Több eset igazolja: a megyei kamarák helyi szervezeteinek létrehozását nem előzte meg széleskörű, az adott térségben élő gazdákat személyesen nem hívták meg. Pedig lett volna miből finanszírozni a helyi bizottságok megalakítását, már csak azért is, mert a kamara évek óta kötelező regisztrációt írt elő, ezért több ezer forintot szed be tagjaitól. A kamara minden olyan gazdáról, gazdálkodóról, végről tud az országban, amely, illetve aki mezőgazdasági termeléssel és élelmiszer-előállítással, -kereskedelemmel foglalkozik. Ehhez képest egy-egy helyi kamarai szervezet első, alakuló ülésére, amelyben rögtön meg is választották azok vezetőit csak egy szűk kör vett részt. Mindez kísértetiesen hasonlít a megyei és országos szervezetek létrehozásának menetére, mikor is a jogszabály alkotók alig néhány hetet adtak arra, hogy az egyes érdekképviseletek megyei és országos listát állítsanak. Egy kivétel volt, s ez a Fidesszel a parlamentben és a választásokon is együttműködő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) volt. A választásokon az ő jelöltjeikre lehetett szavazni. Tegyük hozzá, erre a listára másik 12-13 együttműködő szalmai és érdekvédelmi szervezet jelöltjei is bekerültek, viszont legalább kétszer ennyi szervezet nem állított, nem állíthatott saját listát.