Új támogatás az uniótól

Mire jó a furcsa nevű operatív csoport? Vegyünk néhány egyszerű példát: a németországi Brandenburg tartományban az epret termelő gazdák hozama évről évre csökkent. Az okot ismerték, a megoldást nem. A talaj egy bizonyos kórokozóval fertőződött, ami akár 15 évnyi lappangást követően is képes volt megbetegíteni a palántákat. A gazdák azt fontolgatták, hogy elhagyják a területet, ám előbb még tettek egy utolsó kísérletet, és egy kutatóintézethez fordultak. Szerencséjükre az egyik alkalmazott vállalta, hogy koordinálja a megbeszéléseket a gazdák és a tudósok között. Ráadásul egy közeli agrárbank 200 ezer euróval megtámogatta a programot. A kutatás állásáról a gazdákat a koordinátor folyamatosan tájékoztatta. A történet sikeresen záródott, a talajt két év múltán fertőtlenítették, az eperhozam pedig ismét növekedett. Nem mellékesen, az unió támogatással segítette ki a csapdába került gazdákat.

Hasonló sikertörténetről számolt be az ausztriai Stájerországból érkezett küldött: egy húszhektáros szilvást szerettek volna bio-vá alakítani, ám sokáig sikertelenül, mert a gyümölcs permetezés nélkül kukacossá vált. A dilemmát a gazdák mindenképpen fel szerették volna oldani, ugyanis nyugati szomszédunknál óriási a kereslet az organikus termékek iránt. Végül egy befektető nyúlt a zsebébe, s finanszírozta meg a kutatást, aminek eredményeképpen a kártevőt is sikerült az ültetvényen kívülre tessékelni, s a terméseredmények is kecsegtető üzleti sikert ígértek. Olyannyira, hogy ma már további bioszilvás ültetvényeket telepítenek.

A házigazda szlovének környezetvédelmi probléma megoldásával rukkoltak elő: az egyik hegyoldalban legelésző tehenek tejében nehézfémeket mutattak ki. A szálak egy régen bezárt kohászati üzemhez vezettek, amelynek a kéményeiből kiáramló szenny mocskolta be a környező legelőket. A probléma feltárása és a kármentesítés szintén csak az érdekeltek összefogásával volt lehetséges.

Mindezek példák arra, hogy milyen helyzetekben fordulhatnak majd a gazdákból, kutatókból, a kormányzat képviselőiből álló csoportok segítségért az uniós központokhoz.

A kétnapos tanácskozáson magyarországi példa nem hangzott el. A Vidékfejlesztési Minisztérium, annak háttérintézményei, az agrárkamara, az egyik természetvédő civil szervezet, a fiatal gazdák közössége, az erdészeti kutatóintézet, no, és a sajtó képviselője egyelőre csupán tapasztalatokat gyűjtött arról, hogy mi miképpen tudnánk hasznosítani a Brüsszel által kínált újfajta lehetőséget. Kérdés, hogy a magyar gazdákban mekkora a készség az operatív csoportok megalkotására, s hogy mennyire hajlandóak hosszú távra előre gondolkodni. Csak egy példa: amíg az erdőtulajdonosok legfeljebb tízéves üzemtervben gondolkodnak, addig a kutató a klímaváltozás miatt már most a negyed század múlva meghonosítandó fajok magoncainak beszerzésén töri a fejét. Valószínű azonban, hogy az operatív csoportok megalakulásának mégsem lesz akadálya, különösen, ha ez a módja annak, hogy megnyíljék egy pénzcsap…GAZDÁK, EGYESÜLJETEK! Az EIP-AGRI hálózat keretében megalakuló operatív csoportok mindenekelőtt tűzzék ki maguk elé a világos célt, amelyet meg akarnak valósítani, javasolják Brüsszelben. Vonják be a lehetséges érintetteket, készítsenek ütemezési tervet, derítsék fel a lehetséges támogatási forrásokat. Fontos, hogy legyen valaki, aki a csoportot összefogja, a tagok és a külvilág felé tartja a kapcsolatot. És persze ne feledkezzenek meg a közvélemény folyamatosan tájékoztatásáról sem. A siker így, legalábbis Brüsszel szerint, bizonyosan nem marad el…