Beszélnének Lázárral!

Míg az eddigi hét éves uniós gazdasági ciklusokban Brüsszel erősen megszabta, ki, milyen támogatást adhat, illetve vehet fel az agráriumban, addig 2014-től ez a hatáskör egyre inkább a tagállamok vezetőire hárul. Vagyis Magyarországon a kormány döntheti el – ha arra Brüsszel is bólint a következő hónapokban –, hogy például a tervek szerint megnyirbálják-e az eddig szinte normatív juttatásnak számító területalapú támogatásokat vagy sem. Lázár János miniszterjelölti meghallgatásán a parlament mezőgazdasági bizottsága előtt több olyan kijelentést is tett, melynek lényege, hogy ezentúl nem mindenki kaphat és nem egyforma mértékben a legnagyobb tételt, évi 300-330 milliárd forintot kitevő juttatásból. Így elhangzott az 1160 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatási kasszát felügyelő Lázártól, hogy tervezik: az 1200 és 1600 hektár feletti birtoknagyság feletti területen gazdálkodóktól elvennének pénzeket, valamint a csak növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb gazdaságok sem kapnának annyit, mint eddig.

Nos, a kis- és középvállalkozásoknak számító társas gazdaságok – szövetkezetek, ezekből alakult kft-k, részvénytársaságok – sorsát is megpecsételheti ez a döntés, melynek részletei még nem ismertek. Ezért is kezdeményez Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők _Országos Szövetségének elnöke megbeszélést Lázár Jánossal. A mezőgazdaságban mérleget készítő vállalkozások eredménye rendre kisebb az eddig kapott területalapú támogatási összegnél, vagyis e vállalkozások veszteségesek lesznek, ha e támogatást nem igényelhetik. Nagy szerint egy 2500 hektáros, átlagos gazdaság árbevétele nem éri el a 2 milliárd forintot, évi 20 millió forint osztalékot fizet ki 30-100 tulajdonosának, 50 főt foglalkoztat. Évente 178 millió forint támogatás vesz fel, amiből csak 40-45 maradna a tervezett intézkedést követően.

Nagy szerint amennyiben a kormány a kis- és közepes üzemeket akarja segíteni a jövőben, úgy ezt a támogatás csökkentést azzal párhuzamosan kell megvalósítania, hogy a cégek által kifizetett bérköltséget, annak járulékait visszajuttatja az üzemeknek. Ez volt Brüsszel eredeti ötlete is, de míg a 150 ezer eurónyi támogatás feletti szakaszos támogatás csökkentés bevezetését a kormányokra bízta, addig az agrárfoglalkoztatók megsegítését csak választható ajánlásként szavazta meg.

A tét nagy: amennyiben az érintett cégek a támogatás csökkentés, illetve megvonás miatt veszteségesek lesznek, úgy a bérelt földjeiket is visszaadhatják tulajdonosaiknak. Ez nagyjából egymillió hektárt jelent, emellett 40 ezere ember munkahelyét, nagyjából az állatállomány 40 százalékát, s a mezőgazdaságban megtermelt javak 30 százaléka veszhet el Nagy Tamás szerint. Ez az a mennyiség, melyet az ország exportál, s ebből évente 8 milliárd euró bevételt ér el.
A MOSZ nem ismeri, nem is ismerheti, mert még el sem készült a 2020-ig tartó magyarországi agrár- és vidékfejlesztési program, mely részletezi, miként használnánk fel az uniós támogatások, mely területek fejlesztése kiemelt cél, mely kevésbé. Holott már a nyáron át kell ezt Brüsszelnek adni, hogy az átvizsgálja, s döntsön róla. Ha ez a munka megcsúszik, úgy 2015 elejétől nem lehet kiírni pályázatokat, az ágazat egy jó ideig forrás nélkül is maradhat.
A kormány az előbbiek szerint elvont pénzekből kiemelten a legkisebb, 5000 lélekszám alatti településeket segíteni, az ottani gazdaságot fejlesztené, hogy e falvak ne néptelenedjenek el.