Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A válságban lévő Ukrajnán az Európai Unió úgy is segít, hogy megkönnyíti az agrártermékek ukrajnai exportját. Sokak szerint ez a magyar piacra is nagyban hathat. Jó és rossz irányban egyaránt.
Kép: búza aratás betakarítás kombájn gabona liszt mezőgazdaság föld 2009 07 21 Fotó: Kállai Márton
Amennyiben Kijev ki tudja használni a vámmentes, illetve csökkentett vámon történő többlet szállítási lehetőségeket az EU piacaira, úgy akár 300-330 millió euró – nagyjából 100 milliárd forint – többletbevételre is szert tehet. Brüsszel gabonafélék, tojás, hús, baromfi és kertészeti termékekre kedvező exportjára adott engedélyt. Így rövidesen e termékekből a szokásosnál jóval több is érkezhet a magyar piacra is.
A legtöbben elsősorban az olcsó ukrán gabonától féltik a magyar termelőket. A Világgazdaságnak nyilatkozó Raskó György közgazdász és gazdálkodó szerint, ha a 750 ezer tonnányi búza és egymillió tonnányi ukrán kukoricaszállítmányból csak néhány százezer landol az országban, már az komolyabban összekuszálhatja az egyébként is csökkenő gabonaárakat mutató piacot. Ha az árak 40-45 ezer forint alá mennek tonnánként, akkor már ráfizetéses lehet a legtöbb búzatermesztő számára az év. A kukoricától nem kell tartani, azt vélhetően a lengyel piac felszippantja. Viszont az – a mai magyar áraknál akár 10-15 százalékkal is - olcsóbb ukrán takarmánybúza segítené az állattenyésztőinket, azaz baromfi- és sertéstartóinkat. A hatás tehát kettős a gabonánál. Feltéve, ha nem azt az utat választja Brüsszel, hogy a fenti mennyiségeket a 28 tagországra arányosan szétosztja, vagyis az Ukrajnához közeli országokba így nem kerülhetne egyszerre nagy mennyiségben olcsó áru. Ez segíthet a magyar baromfisokon is, mivel keleti szomszédunk akár 25 ezer tonna csirkét is képes lesz szállítani, ami nem óriási mennyiség, de az árakat ez is képes lenyomni egy ideig.
Minden esetre a legnagyobb szerepe az ügyben az oroszoknak van: amennyiben felhagynak további területek megszerzésének szervezésével, és például nem kaparintják meg a legnagyobb ukrán kikötőt, Odesszát, akkor nem lesz gond. Ha mégis, akkor Kijev kénytelen lesz nyugati irányba vasúton és közúton elindítani áruit, s ekkor már a mi piacaink sem lesznek védettek. Ha a kikötő megmarad ukrán kézen, akkor viszont éppen a magyar gabona legnagyobb felvevőinek számító földközi tengeri térség országokat
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu