Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Milliárdos árbevétel kiesésre számíthatnak a hazai gabona- és almatermesztők. A meggyes gazdák már megélték a csalódást.
Kép: Nyárlőrinc, 2008. szeptember 13. Termelők egy almáskert szomszédságába telepített mobil átvevőhelyen adják le a léalmát Nyárlőrincen, melyet egy budapesti feldolgozóüzembe szállítanak. A cég helyben, leadáskor fizeti ki a felvásárolt alma árát a gazdáknak. Fotó: Ujvári Sándor
Jó év az idei a növénytermesztésben, de most a sok jelenthet problémát. Persze nem akkorát, mint amikor meg sem terem egy termény. A meggytermesztők már megtapasztalták, mit is jelent, ha egy kicsivel több terem egy évben a szokásosnál. Most az almatermesztőkön és a gabona-előállítók bizonyos hányadán a sor: legalább 200 ezer tonnával terem több alma, mint korábban, valamint egymillió tonnával több lesz a gyenge minőségű, takarmánynak való búza tavalyhoz képest.
A kora tavaszi kedvező időjárás következtében az elmúlt tíz év legnagyobb almatermése várható Magyarországon - közölte az újfehértói központtal működő Alma Terméktanács elnöke hétfőn az MTI-vel. Takács Ferenc szerint a becslések alapján 800 ezer tonna almára számítanak a nyár végi és az őszi szüreten, ekkora termés átvételére azonban nincs felkészülve a piac. A nagy termés a fogyasztóknak kedvező, mert így lesz elég, jó minőségű alma a következő szezonig. Az országban 27 000 hektár almaültetvény található. Ebből még mindig jelentős a korszerűtlen, 30 évnél idősebb ültetvények aránya. Ez az oka annak, hogy az almatermés 60-70 százalékát az ipar dolgozza fel. A terméktanács vezetője hozzáfűzte, hogy nem jobb a helyzet a hűtőtárolói kapacitás területén sem. Az országban elméletileg 200-250 ezer tonnás hűtőkapacitás van, de abból maximum 150 ezer tonnányira tehető a hosszú távú tárolásra alkalmas létesítmények befogadóképessége. A magyarországi piaci lehetőségekkel kapcsolatban Takács Ferenc kifejtette, az ipari feldolgozói kapacitás 450-500 ezer tonnás, amennyiben minden üzem kihasználja lehetőségeit.
A magyarok egy évben, egy emberre számítva 12-15 kilogramm almát fogyasztanak, ami összesen 120-150 ezer tonna. A boltokban azonban nemcsak hazai alma kapható, így reálisan 80-100 ezer tonna magyar almát adnak el belföldön egy esztendőben.
Az elnök kiemelte: a számok alapján a 800 ezer tonnás várható termésből 150-200 ezer tonna almát külpiacokon kellene értékesíteni. Ez nagyon nehéz feladat, hiszen Európa nagy almatermelő országaiban is hasonlóan jó termés várható - mondta Takács Ferenc, aki szerint Oroszországban lenne lehetőség értékesítésre, ha eredményes diplomáciai tevékenységgel sikerülne ott exportpiacra lelni.
Az Alma Terméktanács azt javasolja a termelőknek - hangsúlyozta a szervezet elnöke - hogy tárolják a jó minőségű étkezési almát és várják ki a kedvezőbb piaci viszonyok kialakulását. Ugyanakkor - állította - az is sokat jelentene, ha a hazai fogyasztók keresnék a jó minőségű magyar almát az üzletekben, így 40-50 ezer tonna almával többet tudnának eladni a termelők belföldön.
A búzánál hasonló túltermelési helyzet alakult ki, de éppen a sok esőnek köszönhetően: a már érett gabona hetek óta ázik, így minősége csökkent, s csak takarmánynak adható el. Viszont takarmánygabonából már most sok van: jó volt az árpa, a zab, tritikálé és rozs termés is, és nagyon jónak látszik a kukoricáé, ami szintén lefelé nyomja az árakat. Sok termelő lehetne veszteséges az idén: a takarmány búza ára erősen tendál a tonnánkénti 40 ezer forintos ár alá, ami már sok esetben nem fedezi a termelési költségeket. A bérelt területeken gazdálkodókon nem sokat sem az unió által adott hektáronkénti 70 ezer forintos területalapú támogatás sem, mivel annak nagy részét bérleti díjként kifizetik a földtulajdonosoknak.
A meggy esetében csupán 10-15 százalékkal volt nagyobb az idei termés a szokásosnál, de a termelők állami segítségért folyamodtak, mert leszedni sem lett volna érdemes a gyümölcsöt. 800 millió forintot adott a kormány, hogy az átvevők többet fizessenek a meggyért, ennek cserébe a feldolgozók juthatnak hozzá állami dotációhoz.
Nagy kérdés, hogy lesz-e pénz hatástalanítani a már ketyegő búzabombát, illetve az előre kalkulálható alampiaci válságot. A helyzetet ugyanis nehezíti, hogy Oroszország - ahová a többletgyümölcsöt el lehetett volna adni a napokban jelenti be sorra gazdasági válaszlépéseit a EU tagországokkal szemben. Így például lengyel zöldség- és gyümölcsszállítmányokat ezentúl nem fogad, holott Lengyelországnak 340 millió euró értékű exportja volt e termékekből.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu