Az MNB végre előjött a farbával

Várhatóan bruttó 942 milliárd forintot kapnak vissza majd a devizahitelesek a banki elszámoltatás végén, amiből a törlesztési terhek éves mérséklődése körülbelül 120 milliárd forint. A már lezárt szerződések esetében egyszeri kifizetés történik majd, az MNB becslése szerint ez 100-110 milliárd forint lehet. A még élő szerződéseknél más a helyzet, ezeknél a jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbséggel csökken a fennálló tőketartozás, ennek mértékét az MNB 837 milliárd forintra becsüli.

Mindez azt is jelenti, hogy a lezárt szerződésekre 100-110 milliárd guruló forint kerül vissza a lakossághoz, aminek egy részét az MNB szerint el fogja költeni a népesség, így bővül a kereslet, azaz a hazai gazdaság is bővülhet hatására. Az élő szerződéseknél évente 120 milliárd „nem guruló” forintot kap vissza az adós, azaz ennyivel csökkentik a visszafizetendő összeget a bankok -, így a csökkenő havi törlesztőrészlet miatt több maradhat a pénztárcákban, aminek 65-70 százalékát szintén az eddiginél nagyobb költekezésre fordíthatják. Emiatt a lakossági fogyasztás várhatóan 0,9 százalékkal nőhet jövőre, ami 0,2-0,3 százalékos GDP emelkedést jelent.

Az MNB szerint a bankrendszerrel sem lesz nagyobb baj, szerintük jelentős tőkepufferek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a fenti éves összegek ne okozzanak mérlegproblémákat. Sőt, a devizahitelek 2016-ra várható forintosítása sem fog – annak elhúzódó, szakaszos volta miatt – nagy megrázkódtatást okozni, hosszabb távon pedig „egy egészségesebb mérlegszerkezet” kialakulását segítheti elő. Mind emiatt az MNB nem várja azt, hogy gyengülhet a pénzintézetek hitelezési hajlandósága, kedve.

Hogy melyik hiteles, mikor juthat pénzéhez, ahhoz mit kell tennie, arról korábbi írásunkban olvashatnak.