Évente egy bő orosz embargó? Csendben csökkenti a kormány az agrártámogatásokat?

Az orosz embargó egy év alatt 25-30 milliárd forintnyi kiesést okozhat a magyar élelmiszer-gazdaságnak. Ha Moszkva ismét engedi a mezőgazdasági exportot, a magyar gazdálkodók 2020-ig biztosan kénytelenek lesznek ekkora mértékű bevétel kiesést elszenvedni. Nagyjából 240 milliárd forint ez a kisesé 2014-2020 között, vagyis évente 35-40 milliárd.
- Hetek óta mást sem hallani, mint hogy a gazdálkodók - különösen az állattartók – mennyi plusz pénzhez jutnak majd az elkövetkezendő években. Aki azonban egy kicsit is a számok mögé néz, világosan látja, hogy a jól hangzó ígéretek és a valóság igen távol áll egymástól. A kormány azt állítja, hogy 2014 és 2020 között a mezőgazdasági termelők 212 milliárd forint többlettámogatás kapnak, ezzel szemben a tény az, hogy az agrártámogatások 2014 és 2020 között 2013-as viszonyítási alapon összesen 240 milliárd forinttal csökkennek. Nem csak a közvetlen támogatásokra és vidékfejlesztésre fordítható EU-s forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is - olvasható a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ)elemzésében.

A kiesés úgy jön össze, hogy az uniótól eleve kevesebb támogatásról tudott megegyezni a kormány, ezért onnan évente 14 milliárd forinttal jön kevesebb. (2013-ban az EU-ból 1318 millió euró közvetlen támogatást kaptunk, ezzel szemben 2014 és 2020 között éves átlagban 1270 millió euró támogatást hagyott jóvá az EU, azaz évente éves átlagban mintegy 14 milliárd forinttal, a hét év alatt mintegy 100 milliárd forinttal csökken ezen a jogcímen a támogatás.) A a vidékfejlesztési pénz is kevesebb, melyből jócskán jutott a mezőgazdaságnak eddig: évente 19 milliárd forinttal csökken a keret. (Az előző hét éves periódusban 3,9 milliárd euró volt e jogcímen a támogatási keret, ezzel szemben 2014 és 2020 között mindössze 3,455 milliárd euró áll rendelkezésre. Ez évente átlagosan 19 milliárd forintos csökkenés, azaz a hét év alatt több mint 130 milliárd forint a különbség.) Így már évente 33 milliárd forintnál járunk, amelyet az EU-tól nem kapunk meg. Ezt további évente 7 milliárd tetéz, ami az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási támogatás felfüggesztése, illetve bizonytalan időben és tartalommal, valamint pénzösszeggel újra indítása okoz. (A régi program 2014. augusztus 31-vel lejárt, sem új program meghirdetésére, sem a régi program meghosszabbítására nem került sor.) Vagyis az EU-ból az agrárium 2014 és 2020 között 230-240 milliárd forinttal kap kevesebbet.

További nagy kieséseket okoz több dolog: már 2015 is rendkívül nehéz év lesz a mezőgazdaságban. A csökkenő támogatások mellett szembe kell nézni az orosz embargó, az 1200 hektár feletti támogatások 100%-os megvonásának – ez 212 milliárd, aminek egy részét visszaosztja a kormány - következményeivel, miközben sehol sem tart a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyatása, melynek következtében kérdéses, hogy mikor kerülhet sor új pályázatok meghirdetésére. Mindezt tetézi, hogy a földtörvény előírásai és az 1200 hektár felett gazdálkodókat sújtó támogatás elvonás azokat az állattenyésztőket érinti a leginkább, akik a hazai állatállomány döntő hányadát tartják, így hiába ígér némi alamizsnát a kormányzat az állattartóknak, ha más intézkedésekkel kétszeresen hajtja ezt be rajtuk.

A nemzeti támogatásokon is spórol a kormány: a korábbi időszakban az uniós forrásokat 25%-kal egészítette ki a nemzeti költségvetés, ezzel szemben 2014 és 2020 között a kiegészítés – kormány döntése alapján – csak 15% lesz. Ez éves átlagban 23 milliárd forint megtakarítást jelent a korábbi időszakhoz képest a költségvetésnek, azaz ennyivel kevesebbet kapnak évente a gazdák. Ez az jelenti, hogy 2014 és 2020 között 160 milliárd forinttal ad kevesebbet a magyar költségvetés a vidékfejlesztés céljaira. Igaz az egyik helyen elvont támogatást más ágazatoknak ígérte oda a kormány: hetek óta halljuk, hogy az állattenyésztés, az öntözés és a kertészeti ágazat kap többletforrásokat. A MOSZ szerint azonban itt is baj van, mert a kormány éves átlagban mintegy 30 milliárd forint többlet nemzeti támogatás ígér. Ebből 8 milliárd forint szemfényvesztés – a termelők már eddig is megkapták, de eddig EU-s forrásból ezt a támogatást. Most ezt nemzeti forrásból fizetik nekik. Nyilvánvaló, hogy ez a gazdák számára nem jelent többlet pénzt.

A kormány 8,5 milliárd forintos értékben – a 30 milliárd keret terhére – anyakoca állatjóléti támogatás bevezetését ígéri. Ez a pénz azonban egyrészt teljes mértékben bizonytalan, hiszen előbb az Európai Uniónak e támogatás jogcímet jóvá kellene hagynia, másrészt ennek fejében - ha az EU egyáltalán jóváhagyja - a gazdáknak többletkötelezettségeket kell vállalniuk és az EU által elfogadott igazolt többletköltségek mértékéig kaphatnak támogatást.

Néhány állattenyésztési ágazat támogatottsági szintje növekszik ugyan (leginkább a tej, juh, húsmarha ágazaté), ugyanakkor a várható piaci események (pl. tejkvóta megszűnése, orosz embargó hatása, piaci zavarok) miatt előfordulhat, hogy ez a többletforrás sok esetben a termelők jövedelem kiesésének kompenzálására sem lesz elég.

De még ha mindezektől eltekintünk, ha készpénznek vesszük a kormány ígéreteit, akkor is jól látszik, hogy a gazdák éves szinten legfeljebb - e jogcímeken - 22 milliárd forinttal kaphatnak többet. Ez pedig kevesebb, mint amennyit a költségvetés a vidékfejlesztés társfinanszírozásán megspórol.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaságra, a vidékre 2014 és 2020 között uniós és nemzeti forrásokból együttesen 2013-hoz viszonyítva évi mintegy 35 milliárd forinttal, a hét év alatt összesen 235-240 milliárd forinttal fog kevesebbet költeni a kormány. „Világosan látszik, hogy a hangzatos ígéretek ellenére a következő hat évben kevesebb támogatás jut mezőgazdasági termelésre, vidékfejlesztésre. Úgy tisztességes, ha a tényekről beszélünk és nem áltatjuk tovább a gazdálkodókat, különösen az állattartókat, mindenféle ködös ígérettel. 2015 a baljós előjelek alapján – nincs elfogadott vidékfejlesztési program, bizonytalan egyes állattenyésztési támogatások EU-s jóváhagyása, megszakad az agrár környezetgazdálkodási program stb. - sötét éve lesz a magyar agráriumnak, a magyar vidéknek.” - állítja a MOSZ.